Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Érteni a könyveléshez? Nekem mi szükségem van rá?

Az emberek nem szeretik a számvitelt. Tartottam egy kis közvélemény-kutatást a barátaim, ismerőseim, ügyfeleim körében, azt az eredményt kaptam, amire egyébként számítottam: a számvitel népszerűsége nagyjából a bubópestisével azonos – bár ez utóbbinak mintha valamelyest jobb lenne a renoméja...

Pedig minden ellenkező híresztelés ellenére, a számvitelnek nem csupán az a feladata, hogy produkálja azokat a számokat, amelyeket beírunk az adóbevallásba, és az adóhatóságnak aztán vagy tetszik, vagy nem... (a cél persze az előbbi verzió). A vállalkozók szerint a könyvelő dolga az, hogy úgy töltse ki a bevallást, hogy azzal a hatóság is elégedett legyen, de mégse kelljen túl sok adót fizetnie a cégnek. A mérleggel ugyanez a helyzet, csak azt nem kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) beküldeni. Tapasztalt vállalkozók tudják: a társasági adóbevallás bizonyos lapjain meg kell adni a mérleg és az eredménykimutatás sarokszámait.

A számvitelre tehát – szíve szerint – senkinek sincs szüksége, legalábbis mindenki így hiszi. Haszonélvezői csupán a különféle hatóságok és a bankok, akik a „csúnya” mérlegre hivatkozva szokták elutasítani a cég hitelkérelmét, ráadásul mindig a legrosszabbkor, amikor tényleg nagyon kellene a pénz.

Miért van az mégis, hogy valamiféle – kezdetleges – számvitel már az ókorban is létezett, azóta folyamatosan fejlődik, túlélt háborúkat, forradalmakat, járványokat? Nos, az emberek szeretik tudni, hányadán állnak: mennyi pénzük, vagyonuk van, milyen kötelezettségekkel kell számolniuk. Ebben segít a számvitel, a vállalkozásokon kívüli érdekeltek esetében a családi költségvetés, vagy a manapság újra felfedezett háztartási könyv.

Az emberek mégsem szeretik a számvitelt, a szót legalábbis nem. Nem is az éppen használt kifejezés fontos – csak annyira, hogy közérthetően megfogalmazza azt, amiről szó lesz –, hanem a tartalom, az a „hasznosság”, amit ennek az eszköznek köszönhetünk, amit ezzel elérhetünk. Nevezhetném a számvitelt szép hosszan körülírva a kerülendő szót, akár az üzleti stratégia egyik kiemelten fontos eszközének.

A számvitelt hívhatjuk könyvvitelnek is, bár annál valójában összetettebb kategória, de biztosan te is ezt a szót használod. Nem azt mondod, hogy a cégem számvitelét Margitkára bíztam, hanem úgy fogalmazol, Margitka a könyvelőd. Esetleges adóellenőrzéskor bízol abban, hogy rendben van a könyvelés, nem azért fohászkodsz magadban – legalábbis biztosan nem ezekkel a szavakkal –, hogy a revizorok a céged számviteli rendszerében alkalmazott megoldásokat a számviteli törvénnyel összhangban állóknak minősítsék.

Minden bizonnyal elgondolkodtál már azon, milyen nehéz beosztanunk az időnket. Állandó egyensúlyozásra kényszerülünk a munkánk, kötelezettségeink és a családunk közt, a magunkra szánt percekre már gondolni sem merünk, pedig milyen jó lenne egy kis „énidő”. Ha hiszed, ha nem – de mindjárt látni fogod –, a számvitel (könyvvitel) ehhez is ad kapaszkodót, feltéve, ha levesszük a szemellenzőt, és nem gondoljuk makacsul azt, hogy a könyvelésben csak a karbantartási költségekkel vagy az irodaszerekkel lehet gazdálkodni, az időnkkel – főként a privát időnkkel –, energiánkkal nem.

Játsszunk csak el ezzel a gondolattal! Egy átlagos nap teendőit (lehetne a példaként hozott lista akár a tiéd is) rangsoroljuk most aszerint, hogy mennyi időt vesznek igénybe, másrészt úgy, hogy azok az érintett számára pozitívak, energiát adók-e, vagy éppen ellenkezőleg, kifárasztják, lehúzzák. Vizsgáljuk meg, hogy ez az energiahatás milyen nagyságrendű – mondjuk egy egytől ötig terjedő skálán értékelve. Ezzel a pontszámmal, mint súlyszámmal szorozzuk be a szóban forgó tevékenység időigényét, és máris megkapjuk a felhasznált vagy éppen megnyert energia értékét. Ebből összeállítható egy speciális mérleg, az ötletet Laáb Ágnes könyvéből merítettem [Laáb Ágnes: Kompetencia-ga(ráz)dálkodás I. Typotex, Budapest, 2010, 135–137. o.]

 

Tegyük fel, hogy Merész Kata vállalkozó heti teendőit – a fenti szempontok figyelembevételével – így értékelte:

– Napi rutin: alvás, tisztálkodás, étkezés (kb. 10 óra naponta). Ez valójában heti 4200 perc, de négyszeres pozitív hatással bír, így 16 800 értékű, pozitív energiát jelent számára.

– Saját vállalkozással töltött idő (5x9 óra). Ez a falióra szerint 2700 perc, de Kata ezt fárasztó tevékenységként éli meg, olyannyira, hogy úgy érzi, ötszörös negatív terhelésnek teszi ki magát, azaz 13 500 értékű, negatív energiáról van szó.

– Orvosi szűrővizsgálatok. 120 perc alatt átesik a vizsgálatokon, de ez kellemetlen esemény Kata szerint, úgy érzi, mintha legalább az idő ötszörösét töltötte volna a rendelőben, azaz 600 értékű energiát vont el tőle ez az esemény.

– Angolóra és nyelvgyakorlás (7x90 perc). Kata szenvedélyes nyelvtanuló, így számára ez a heti 630 perc ötszörös jó érzést, megelégedettséget (pozitív energiát) hoz, azaz értéke 3150.

– Család, barátok (7x90 perc + 5 óra). Ez ténylegesen 930 percet jelent, de Kata úgy érzi, olyannyira feltöltődik családja, barátai körében, hogy annak hozadéka háromszoros pozitív energia, azaz 2790.

– Jóga és pilates (4x1 óra). A fitneszbérlet szerint 240 percről van szó, de Kata számára e mozgásformák megnyugtatóak, egész nap érzi pozitív hatásukat, szerinte négyszer olyan jól érzi magát egy-egy alkalom után, mint ha a sport kimaradt volna a napjából, azaz értéke 960.

– Olvasás, színház (7x30 perc + 2,5 óra). Ez együttesen 360 perc, de Kata kedélyére gyakorolt pozitív hatása többszöröse, pontosan négyszerese annak, amit az óra mutatna, azaz 1440 értékű élményről van szó.

– Szakkönyvek, szaklapok olvasása, tájékozódás (5x60 perc). Fontos, de fárasztó ez a 300 perc! Kata úgy érzi, mintha legalább ennek kétszeresét vesztette volna, azaz 600 értékű negatív energiával számolunk.

– Fodrász, kozmetikus (2,5 óra). Ez azért már kellemesebb időtöltés, de Kata nem esik túlzásokba, e 150 percnek csak a kétszerese, 300 értékű az a pozitív energia, amit magához vett a szalonban.

– Hazavitt munka (heti 7,5 óra). A napi munka után még fáradtan tovább dolgozni... Nos, ez a 450 perc hősnőnk számára ötszörös energiaveszteséget, azaz 2250 értékű terhet jelent.

Ha a fentieket főkönyvi kivonatnak – vagy egy speciális leltárnak – tekintjük, akkor máris összeállíthatjuk az energiamérlegünket. Követve a gazdaságból ismert mérlegek logikáját, a kimutatásunk bal oldalára kerülnek a pozitív (energiát adó) és jobbra a negatív (energiafaló) események:

                                                                                                                   

Napi rutin                                   16 800     Saját vállalkozással töltött idő       13 500

Angolóra és nyelvgyakorlás            3 150     Orvosi szűrővizsgálatok                     600

Család, barátok                             2 790     Szakkönyvek olvasása                       600

Jóga és pilates                                 960     Hazavitt munka                             2 250

Olvasás, színház                           1 440                                                      

Fodrász, kozmetikus                         300                                                      

Energiaforrás összesen            25 440    Energiafelhasználás összesen   16 950

                                                                Energiaegyenleg (nyereség)            8 490

                                                                             Összesen                                             25 440

 

A példaként hozott esetben a feltöltő, energiát növelő feladatok javára dőlt el a verseny, így az olyan „szörnyűségek”, mint a hazahordott munka sem okoznak kiégést alanyunknak.

Egyben kiderül az is, hogy mely tevékenységek hozzák a legtöbb energiát – úgy is mondhatnánk, hogy örömöt – és melyek azok, amelyek fogyasztják, adott esetben vámpírként szívják azt.

A fenti logikát követve rangsorolhatjuk a vállalkozói tevékenységünk teendőit (akár ügyfeleinkre lebontva) a felhasznált idő és a pozitív, illetve negatív energiához való hozzájárulásuk súlyának megfelelően – hozzárendelve forintértékeket is (például az óradíjunkat). Ha elkészült a mérlegünk, elég csak egy pillantás vetni rá, máris kiderül, mivel keresünk sokat – ideális esetben élvezettel – és mivel nem érdemes a továbbiakban foglalkoznunk.

Most nézzük meg Okos Erika vállalkozását! Erika üzleti tanácsadó, óradíja jelenleg 30 ezer forint. Ügyfélköre jelentős részben olyan kisvállalkozásokból áll, amelyekkel nagyon sok problémája van, nem kapja meg tőlük időben és megfelelő mennyiségben, részletezettségben a munkájához szükséges adatokat, ráadásul fegyelmezetlenek is. Nem követik a javaslatait, majd panaszkodnak a várt eredmény elmaradása miatt, vagy rendre késnek a fizetéssel. Így Erika – bár sokat dolgozik – folyton pénzügyi problémákkal küzd. Szerencsére vannak olyan megbízói is, akikre a felsoroltak nem érvényesek, akik ideális ügyfelek. Ők szívesen igénybe vennék Erika szolgáltatásait nagyobb óraszámban is, de sajnos neki erre jelenleg nincs elég ideje. Napi 10 órát dolgozik, és jellemzően legalább a hétvége egy napjára jut valami túlmunka. Nézzük, hogy festenek mindezek egy 22 munkanapos hónapban, a súlyszámokat az előző példában írtaknak megfelelően számoltuk azzal, hogy a munka – még a kellemes is – nyilván fogyasztja az energiánkat, azaz negatív értékekről van szó.

– Megbízható, pontos, jól fizető ügyfelek (havi 44 óra). A pontos ügyfelek nem jelentenek extra terhelést, azaz egyszeres súlyszámot adott nekik Erika. Így 30 000 forintos óradíj mellett a 2640 perchez 1320 000 Ft bevétel tartozik.

– Problémás, de általában csak kevés késéssel fizető ügyfelek (havi 60 óra). Nos, hozzájuk már több türelem kell, és fárasztóbb, összetettebb is a részükre végzett munka, mint megbízható társaik esetében. Hősnőnk a rájuk fordított 3600 percet úgy éli meg, mintha háromszor annyi munkát végzett volna, azaz 10 800 érétkű energiaveszteséget érez. Ehhez 1800 000 Ft árbevétel társul.

– Problémás, jelentős késéssel fizető, vagy hosszabb ideje tartozó ügyfelek (túlórákkal együtt havi 132 óra). Ők aztán tényleg nagyon fárasztóak, igazán nehéz velük és nekik dolgozni. Erika ezért a velük töltött 7920 percet ötször olyan megterhelőnek érzi, mint amennyit a stopperóra mutatna. Az energiaveszteség 39 600, a cserébe kapott díjazás 3960 000 Ft.

Felületes szemlélődőnek úgy tűnhet, hogy Erika kedvencei hozzák a legkevesebb pénzt – pontosság ide vagy oda. Valóban így van? A ténylegesen felhasznált órák helyett osszuk fel az egyes csoportokhoz tartozó bevételeket azzal a felhasznált idővel, amennyit azok energiahatása Erika szerint képvisel, és nézzük meg így az óradíjakat!

– megbízható ügyfelek: 2640 perc = 44 óra, és 1320 eFt/44 óra = 30 eFt/ óra;

– kevésbé megbízható ügyfelek: 10 800 perc = 180 óra, és 1800 eFt/180 óra = 10 eFt/óra;

– legkevésbé megbízható ügyfelek: 39 600 perc = 660 óra, és 3960 eFt/660 óra = 6 eFt/óra.

Amint látjuk, a kevésbé megbízható, illetve a legkevésbé megbízható ügyfelek esetében a felhasznált munkaidő (ráadásul túlórákkal) háromszoros, illetve ötszörös terhelést jelent ahhoz képest, mint ha ugyanazon idő alatt az első csoportba tartozókkal foglalkozott volna.   Ennek megfelelően számára az – egyébként névértékében minden csoportnál azonos – óradíj is kevesebb. Tegyük hozzá, hogy a második és harmadik csoportba tartozó ügyfelek nem is fizetnek pontosan – rosszabb esetben hosszabb ideig is tartoznak –, így adott esetben Erika olyan bevételek után is kénytelen adót fizetni, amelyek még be sem folytak.

E mérleg alapján Erika arra a következtetésre jutott, hogy az első csoportba tartozó ügyfeleire fordít több időt – kialakítva számukra egy VIP-csomagot, az óradíját a duplájára is emelheti. Előzetes felmérése szerint ügyfelei elfogadják az áremelést a VIP-csomag szolgáltatásainak bevezetésével. Erika igyekszik ügyfélkörét az e körbe sorolható vállalkozókkal bővíteni úgy, hogy munkaideje legalább 80 százalékában számukra dolgozik. A második csoportot alaposan átszűri, csak azokat megtartva, akik esetében a súlyszám kettes lehet, ez körülbelül munkaideje 20 százalékát teheti ki, míg a harmadik csoportba tartozóktól búcsút vesz. Túlórákról pedig csak kivételes esetben lehet szó. Lássuk, miként alakul így Erika „mérlege”:

– megbízható, pontos, jól fizető ügyfelek (havi 176 óra, 60 000 Ft/óra) esetén egyes súlyszámmal a tényleges időigényének megfelelő energiaveszteségről (10 560) van szó, de ezért 10 560 000 Ft határidőben befolyó bevétel kárpótolja vállalkozónkat; míg a

– problémás, de általában csak kevés késéssel fizető ügyfelek (havi 44 óra, 30 000 Ft/óra) kétszer olyan fárasztóak, mint megbízható társaik, de a kétszeres szorzóval figyelembe vett 2640 percnyi munka 5280 értékű energiaveszteségét 1 320 000 Ft – viszonylag pontosan – befolyó díjazás ellentételezi. Azaz annyi, amennyit Erika korábban csak a VIP-ügyfeleitől kapott meg, akikre ráadásul nem is tudott annyi időt fordítani, mint szeretett volna.

Erika összesített eredménye: tényleges időráfordítás 13 200 perc, ennek negatív „energiaérzete” 15 840 perc, a bevétel viszont 11 880 000 Ft – kevesebb és kevésbé fárasztó munkaidő, több mint másfélszeres bevétel. Ugyanis a macerásabb ügyfelekkel kapcsolatos munkaterhelés csak kétszeres, azaz a 30 ezer forintos névleges óradíj a felhasznált energia tükrében csak 15 ezerre olvad, az árbevétel viszont a korábbiakhoz képest közel 68 százalékkal növekedik úgy, hogy a fizetési határidők betartásával sincs gond. Az már csak hab a tortán, hogy Erika felhasznált személyes energiája is számottevően kevesebb ebben a variációban. (A módszer természetesen akkor is működik, ha az alany az erősebb nemhez tartozik...)

Látod, ez is a számvitel egyik arca!

Folytatás: Sinka Júlia: Kamu és gyémánt. A könyvelés a cégtulajdonos szemével c. könyvében. Ízelítőül a fülszöveg:

Ideje átgondolnod a céged helyzetét, ha

- A könyvelőd felmondó levelén panamai bélyeg van.

- Meglátod, amint a tőzsdeügynököd nagy csomagokkal hagyja el a várost.

- A titkárnőd közli veled, hogy az egyes vonalon van a rendőrség, a kettesen a NAV Bűnügyi Főigazgatósága, a hármason az ATV.

- Többet keresel, mint eddig bármikor, több tartozásod van, mint eddig bármikor, és kevesebb a pénzed, mint eddig bármikor.

- Látod, amint a barátnőd, a feleséged, az ügyvéded és az ügyvéded ügyvédje együtt ebédelnek.

 

Nem ígérhetem, hogy megoldom minden problémádat. Azt viszont igen, hogy nem azért lesznek gondjaid, mert nem érted a céged könyvelését.

E kötet történeteken keresztül, szórakoztató formában sorra veszi az alapokat, fontosabb fogalmakat, amelyek a főkönyvi kivonat, a mérleg megértéséhez szükségesek.

 

Miért hallgass rám?

Azért, mert szakértőként több mint 25 éve húzok ki a „lekvárból” vállalkozásokat, olyan problémák miatt, amelyek fel sem merültek volna, ha a tulajdonosok kicsit is odafigyeltek volna a pénzügyekre.” 

 A kötet bolti ára 3.990,-Ft (+ postaköltség).

 

Nálam most 3.100,-Ft + 300,-Ft postaköltség áron rendelhetsz dedikált példányt, ha írsz az info@sinkatax.hu e-mail címre. Az akció a 2018. január 19. éjfélig teljesített átutalások esetén érvényes.  

 

 

És a könyv Tartalomjegyzéke:

  • Előszó helyett
  • Hogy a csodába lettél te könyvelő?
  • Érteni a könyveléshez? Nekem mi szükségem van rá?
  • Az Enron-botrány – hogy csinálták?
  • Miben segít neked a könyvelés – trükközés nélkül?
  • A „pletykás” főkönyvi kivonat
  • A céged ideális „könyökvédőse”
  • Befektessük vagy forgassuk esetleg „tapsoljuk el”?
  • Mennyit ér a cégünknek adott pénz?
  • A befektetett eszközökkel való gazdálkodás „trükkjei”
  • Mennyi az annyi: Mi lett a tőkémmel, mennyit érnek a cégem eszközei, mennyit kapnék, ha eladnám?
  • Pénz a kasszában, pénz a bankban, és még „követelődzünk” is
  • Iránytű neked: Milyen egy jó üzleti terv, mi legyen benne?
  • Enyém, tiéd, övé - a mi pénzünk és a mások pénze a cégben
  • A cégem pénze az én pénzem… vagy mégsem?
  • Könnyen jött, könnyen megy?
  • Árképzés – így számolj, ha nem akarsz csődbe menni
  • Venni vagy nem venni – ez itt a kérdés
  • Ki nyúlta le a pénzem? Nyereséges vagyok, de nincs egy fillérem sem!
  • Miről fecseg a mérleg és az eredménykimutatás?
  • Miről mesél a mérleg - alapok türelmetleneknek
  • Elszántaknak és haladóknak: Az éves beszámoló árulkodó számai
  • Nagyító alatt a vállalkozásod pénzügyi helyzete
  • A mérleg vallatása - – miről és hogyan faggassuk?
  • Szárnyalunk vagy zuhanunk?
  • Monsieur Du Pont és Mr. Altmann trükkjei
  • Ha letennéd a lantot- generációváltás, tulajdonosi exit
  • Néhány sztori bónuszként – Rothschildok,
  • Fuggerek, Onassisok: vállalkozói sikerfaktor
  • Melléklet (Néhány fontos pénzügyi fogalom, A könyvben hivatkozott jogszabályok)

 

 
 

Webáruház belépés

Regisztráció Jelszókérés


Archívum

Naptár
<< Április / 2018 >>