Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Árképzés – így számolj, ha nem akarsz csődbe menni

„Az áru annyit ér, amennyire szükséged van rá.”

(Karinthy Frigyes)

Ha nem lennél vállalkozó, akkor is nyilvánvaló lenne számodra, hogy nem lehet egy termék, szolgáltatás árát csak úgy, „hasra ütve” megállapítani és kimondani azt a számot, ami legelőször eszünkbe jut. Persze a nagy számok törvénye alapján az is lehetséges, hogy hébe-hóba ráhibáznánk a valóban megfelelő árra, de ez csak a véletlen műve lenne.

A nagy számok törvénye a valószínűség-számítás egyik alapvető tétele. Eszerint ha egy kísérletet sokszor végzünk el, az eredmények átlaga egyre közelebb lesz a várható értékhez.

Ha például egy pénzérmét sokszor feldobunk, akkor a fejek és az írások hosszú távon minden bizonnyal kiegyenlítődnek. Persze egy apró trükk – mondjuk az avatatlanok számára észrevehetetlen ólmozás – azonnal felülírná ezt a törvényszerűséget, de az csalásnak minősülne, és mint ilyen nem „játszik”, ha tapasztalatainkból igyekszünk valamiféle törvényszerűséget alkotni. Azaz, ha sikerült kizárnunk a dologból a csalást, trükközést, és csupán a véletlenek szeszélyére bízzuk az eredményt, akkor a fejek és az írások számának hosszú távon egyre inkább közelíteniük kell egymáshoz.

A tétel egy gyakori félreértése különösen a peches szerencsejátékosok körében az a következtetés, hogy a véletlen események valamiképpen kiegyenlítik egymást (például ha sokszor egymás után piroson állt meg a rulettkerék, vagy a feldobott pénzérme írással felfelé esett le, akkor a következőkben sokszor kell feketén, illetve fejjel felfelé megállnia, hogy a pirosok és a feketék, illetve a fejek és írások száma megint nagyjából egyenlő legyen). Valójában épp az ellenkezője igaz. Ennek magyarázata – mert van rá magyarázat – túlságosan „matekos” ahhoz, hogy élvezettel olvasd, de azért a teljesség kedvéért: arról van szó, hogy az idő előrehaladtával egyre nagyobb abszolút eltérés várható az eredmények összege és a várható érték n-szerese között, azonban ez az eltérés lassabban nő, mint n, így a relatív eltérés csökken.

Érvényes ez minden esetben, amikor a véletlen szerepet kap. Úgy is szemléltethetnénk, hogy egy kivételesen tehetséges és sikeres hadvezér akár egymás után egy tucat csatát is elveszíthet, ez a kudarcsorozat sem változtat azon, hogy több száz csata átlagában a győzelmeinek aránya az ő képességeire, katonai tapasztalataira jellemző értéket vesz fel, és az utolsó száz csata eredménye alapján annál inkább pontosan becsülhető a jövőbeni teljesítménye, minél inkább azonos minta szerint választja ki az ütközet során alkalmazott taktikát.

Amint látod, a nagy számok törvényei (ugyanis több is van, bár mind a fenti alapokra épül) tisztán matematikai tételek, némelyikük nagyon is bonyolult. Ezzel együtt megerősítik azt a régi-régi bölcsességet, miszerint a szerencse vak.

Egy vállalkozónak viszont biztosra kell mennie a termékei, szolgáltatásai árazásában is. A túl alacsony ár nem jó – magad fosztod meg a cégedet a bevételtől –, míg a túl magas árat a vásárlók utasítják el, szépen átmennek a versenytársadhoz.

Biztosan van persze elképzelésed arról, mennyi bevétel lenne az – és ez termékre lebontva milyen egységárat jelent –, amivel már elégedett lennél. Ha ez nagyjából az az összeg, amit a vásárlók, megrendelők is hajlandóak elkölteni nálad, akkor jó munkát végeztél, azaz jól áraztad be az adott terméket, szolgáltatást. Ennek a feladatnak azonban nem az az első lépése, hogy mondasz egy számot, mondjuk a rigójancsi nálad 400 Ft, és még csak nem is az, hogy kiszámítod, mennyibe került neked az előállítása (önköltség) és mennyit akarsz keresni a süteményen. Ez utóbbiak is fontos elemei az árképzésnek, de legelőször a versenytársaid árait kell megismerned! Nézd meg, ők mennyiért árulják a rigójancsit, és az adott árért milyen minőségben kínálják azt! Ha az érintettek hamarabb léptek a piacra, mint te, vedd figyelembe azt is, hogy az esetleg túlzásnak tűnő áraikban – a magas árrésben – az a bizalom is testet ölt, amelyet ők már megszereztek, és amiért te még csak most küzdesz. Lehet, hogy kezdetben olcsóbbnak kell lenned, mint ők, hogy megnyerd a környék édesszájú vásárlóit. (A megfelelő marketing sokat segíthet ebben, de az egy másik szakterület, és a számvitelhez csak annyi köze van, hogy az erről kapott számlát is le kell könyvelni.)

A versenytársaid mellett a piacodat és a saját cégedet, annak erőforrásait is meg kell vizsgálnod! Az elérhető árat az is befolyásolja, hogy hol működik a vállalkozásod. Maradjunk még mindig a sütiknél! Ugyanazt az Esterházy-tortát Budapest belvárosának híres cukrászdájában el lehet adni 850 Ft-ért, távolodva a belvárostól és kevésbé híres helyen már csak 650 Ft, még inkább közelítve a peremkerületeket, 480 Ft-tal kell a cukrászdának megelégednie. (Tegyük hozzá, hogy a „jobb helyeken” az üzlethelyiség bérleti díja is magasabb, az idegenforgalom miatt idegen nyelveken beszélő és ezért magasabb fizetésért dolgozó alkalmazottakra van szükség, ami növeli az önköltséget, így a magasabb ár nem feltétlenül jelent magasabb árrést is.)

Fontos továbbá, milyen kapacitásokkal rendelkezel, mennyi süteményt tudsz egy nap előállítani, azaz milyen nagy az a piac, amelyet ki tudsz szolgálni. Egyrészt korlátot jelent számodra a piacod mérete, másrészt a saját kapacitásod, időd, annak a munkának a mennyisége, amit képes vagy egy adott időszakban elvégezni (elvégeztetni).

Ha fentiek szerint már felmérted a piacot, akkor elméletben meghatározhatod az elérhető árbevételed maximumát. Például a cukrászdád naponta legfeljebb 1000 süteményt tud előállítani. Saját vendégkörödön túl szerződhetsz néhány környékbeli kávézóval is, amelyeknek majd szállítod a sütiket. Az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy azonos egységáron, azaz darabonként 400 Ft-ért adod el ezeket, azaz napi 400 000 Ft bevételed lehet.

Nézzünk példát szolgáltatásra is: tegyük fel, hogy gazdasági jogi tanácsadással foglalkozik a vállalkozás, óránként 40 000 Ft díjazásért. A cégnél két jogász dolgozik, napi, tanácsadásra fordított munkaidejük 8 óra. Ez azt jelenti, hogy a társaságnak napi 640 000 Ft bevétele lehet. Persze csak elméletben, a rendelkezésre álló kapacitások teljes kihasználásával tervezve – és ez a cukrászdára is igaz –, a gyakorlatban biztosan nem ezek a számok fognak szerepelni a kimutatásokban. Egyrészt azért, mert nem biztos, hogy a fentiek szerint „ötletelt” árbevétel az az összeg, amelyre mindenképpen szükséged van a céged működőképességéhez, másrészt kevéssé valószínű, hogy kapacitásod egésze folyamatosan kihasznált lesz. Ugyanakkor ahhoz, hogy megtudd, mi az a bevétel, ami feltétlenül szükséges, a költségeidet is pontosan ismerned kell. A bevétel számítását pedig az adott tevékenységre jellemző mértékegység és az azzal felszorzott egységárak alapozzák meg. Így

– termékgyártás, kereskedelem, vendéglátás esetén a  gyártott/eladott termék mennyiségét (darabszámát, literjét, kilóját stb.) szorozzuk az egységárral;

– szolgáltatás esetén a ténylegesen munkával tölthető heti/havi órák száma a kiindulópont.

Az egységárakat, a minimálisan szükséges bevételt a termék, a szolgáltatás önköltségéből kiindulva számítjuk ki. Ehhez célszerű a költségeidet az eredménykimutatásban is szereplő csoportosításnak megfelelően összegyűjtened. (Ha kezdő vállalkozó vagy, akkor korábbi könyvelési adatok a tervezés kiindulópontjául nem állnak rendelkezésedre, így fel kell mérned az aktuális alapanyagárakat, a szükséges szolgáltatások piaci árát, a munkabéreket – közel sem biztos, hogy a kötelező, legkisebb bérekkel megúszod a dolgot, főként ha minőségi terméket, szolgáltatást kívánsz értékesíteni –, a fizetendő adókat.) Azaz számolnod kell – szó szerint – az alábbi tételekkel:

– anyagköltség,

– igénybe vett szolgáltatások,

– bérköltség (ideértve a bérek közterheit is),

– értékcsökkenés.

Ez a csoportosítás – az ide tartozó költségek sokfélesége okán – elnagyolt, szükséged lesz részletesebb adatokra is: tudnod kell, mi minden tartozik az egyes csoportokba és meg kell ismerned néhány alapvető pénzügyi fogalmat is! Ezeket megtalálod a könyv mellékletében:

Az alábbi képlettel kell számolnod:

(árrés / nettó eladási ár) x 100 vagy (árrés / nettó beszerzési ár) x 100. Például: alapanyagköltség 100 db termék előállításánál 6000 Ft, bevétel 60 000 Ft, akkor 200 db gyártása esetén 12 000 Ft értékű alapanyagra van szükség és 120 000 Ft bevétellel számolhatunk. Persze nem minden költséged változik egyenes arányban a bevételekkel. A már említett fix költségek, mint például a bérleti díj – legalábbis egy bizonyos üzemnagyságig – nem változnak a gyártott, eladott termékmennyiség arányában. Azonban ha megnő a forgalom, több termékre, árura van igény, akkor ez a fix költségeket is befolyásolja. Például amikor a cég kinövi az üzletet, az üzemet, nagyobbra van szükség. Ha ezeket bérli, akkor a nagyobb helyiség bérleti díja nyilván magasabb lesz, mint a korábbi üzleté, műhelyé, üzemé.

Szerintem célszerű, ha az utóbbival dolgozol, azaz azt számolod ki, milyen összeggel (haszonnal) kell a felmerült költségeket növelned, hogy az ebből számított egységárak nyereséget és ne veszteséget hozzanak. Például, ha a termék beszerzési (előállítási) értéke 300 egység és 450 egységért adod el, akkor 150 egység a hasznod, ami azt jelenti, hogy 50 százalékos haszonkulccsal dolgozol.

Tehát a nyereséges kereskedő árazási képlete: ELÁBÉ + többi költség < bevétel.

Tipp: A könyvelőd biztosan mondta már, hogy a bér – ideértve az ún. személyes közreműködésért járó díjazást is – a nettó összeg és a közterhekkel növelt bruttó érték arányában a legdrágább jövedelemforma. Olcsóbbak a béren kívüli juttatások és az osztalék, ugyanakkor a számviteli törvény szerinti osztalékfizetési korlátok miatt nem biztos, hogy felveheted az adózott nyereség rád eső teljes összegét. Másrészt – és ez megfontolandó, ha nyugdíjba vonulást vagy gyermekvállalást tervezel – az osztalékból levont közterhek nem számítanak be sem a nyugdíjalapodba, sem pedig a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásainak, így a táppénznek és a gyermekgondozási díjnak az alapjába.

Áfa, azaz általános forgalmi adó: e keretek közt adózási kérdésekbe nem bonyolódunk bele. Nagyon leegyszerűsítve az áfa működését, a lényeg az, hogy a bevételeid után áfát fizetsz, a költségeid áfáját pedig levonhatod ebből a fizetendő összegből. Az így kapott egyenleggel kell elszámolnod a költségvetés felé, azaz vagy befizetsz, vagy neked jár vissza pénz. Ezt a következő időszakban betudod a fizetendőkbe, vagy visszaigényeled. Számviteli szempontból nettó árbevételről beszélünk, ami azt jelenti, hogy a bevételed áfa nélkül számított összegéről van szó (és még véletlenül sem a költségek levonása után megmaradó részről, mert az az eredmény, akár pozitív, akár negatív az összeg). Ha vannak uniós üzleti partnereid, akkor az áfa az ő értelmezésükben hozzáadottérték-adó (az angol nyelvű megfelelőjét rövidítve „VAT”).

Fontos, hogy bevételed tervezésekor nettó, áfa nélküli értékkel kell számolnod (az áfa csak átfutó tétel a cégednél, azt be kell fizetned az állami költségvetésbe). Ettől függetlenül vásárlóid az áfás árat fogják megfizetni, és számláznod is azt kell.

Iparűzési adó: helyi adó, amit szinte minden önkormányzat bevezetett már. Alapja a vállalkozásod nettó árbevétele. Mértéke általában 2 százalék, de kevesebb is lehet, mivel a törvény csak a felső határt szabja meg, a helyi önkormányzat dönthet úgy, hogy ennél kisebb mértékű adót vet ki, vagy szélesíti az adómentesség, a kedvezmények körét. Az iparűzési adó alapját csökkenti az anyagköltség, az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatás. [Speciális adózási módokat alkalmazó vállalkozások – például az egyszerűsített vállalkozói adó vagy a kisvállalkozók tételes adójának alanyai – számára a helyi adó törvény (Htv.) is külön szabályokat állapít meg, erről kérdezd meg a könyvelődet, adótanácsadódat!]

Társasági adó: a céged nyereségét terhelő adó, mértéke jelenleg 9 százalék. Az ennek megfizetése után megmaradó nyereség lehet az osztalék, amelyet további közterhek megfizetése után vehetnek fel a cégtulajdonosok. 

–  Anyagköltség: alapanyagok, segédanyagok, irodaszer, üzemanyag, tisztítószer, újság, szakkönyv, szerszámok, karbantartó anyagok, gépkocsialkatrészek, berendezési tárgyak, felszerelések, munkaruha, védőfelszerelés, villany, víz, csatorna, gáz stb.

–  Igénybe vett szolgáltatás: szállítás, bérleti díjak, ingatlan-karbantartási költségek, egyéb karbantartási költségek, oktatás, utazási költség, könyvelési szolgáltatás, postaköltség, telefon, internet, jogi szolgáltatások, szemétszállítás, takarítás, hatósági díjak, illetékek, bankköltség, kamarai tagdíj, biztosítás.

–  Bér és járulékok: bruttó bér, annak járulékai, cafeteria, valamint az egyéb személyi jellegű kifizetések.

 – Értékcsökkenés: a tárgyi eszközök bekerülési értékéből évenként elszámolt összeg.

 – Adók: társasági adó és iparűzési adó, valamint más helyi adók, így például a céged székhelyének, telephelyének önkormányzata által megállapított ingatlanadó. Továbbá tevékenységedtől függően környezetvédelmi termékdíj, élelmiszerlánc-felügyeleti díj, jövedéki adó is felmerülhet, és gépjárműadó, cégautóadó is, ha van a céged tulajdonában gépkocsi. E tételeket akkor is ki kell fizetni, ha a cég veszteséges!

Bevételednek legalább a fentiek szerint összegzett költségeidet el kell érnie, különben veszteséges leszel, a céged feléli a személyes megtakarításaidat és végül még csődbe is mehet a vállalkozásod. Ha a lehető legjobbakra számító, elméleti bevételed sem közelíti meg ezeket a költségeket, akkor az adott tevékenység maga, vagy a választott formája nem megfelelő a céged számára, valamit változtatnod kell a terveiden. Amennyiben a számított bevételed több mint a felmerülő költségek, akkor a könyvelési adatok szerint nyereséges vagy, bár csődbe mehet a céged, ha nem foglalkozol a cash-flow-val, illetve annak tervezésével.

Nézzük meg az árképzés módját példákon keresztül!

Kezdjük ezt a gyártó és a kereskedő cégekkel! Kereskedők az eladott áruk beszerzési értékére, gyártó cégek az alapanyag közvetlen költségére vetítik a haszonkulcsot. Ez azt a százalékos mértéket jelenti, amely megmutatja, milyen arányt képvisel az árrés a beszerzési árhoz, illetve az alapanyag beszerzési árához viszonyítva. Az így keletkezett haszonnak (árrés) kell majd minden további kiadást, fizetendő adót és az elvárt nyereségedet is fedeznie.

Tegyük fel, hogy a Két Kalmár Kft. új terméket szeretne forgalmazni, az árukészlet beszerzési értéke (ELÁBÉ) 5 000 000 Ft (áfa nélkül). A termékkel kapcsolatban felmerült további költségeket az egyszerűség kedvéért nem bontom meg elemeikre (volt már szó róla, hogy melyek is ezek), tehát:

– összes többi költség 3000 eFt,

– várt nyereség           1000 eFt,

összesen                     9000 eFt.

Ha az árukészlet – mondjuk – 1000 db terméket takar, akkor ez 9000 Ft-os nettó egységárat jelent, amelyre még rá kell számítani az áfát. A termék önköltségének megállapítása persze a fentiektől összetettebb feladat, és különösen a vendéglátásban igényel sajátos ismereteket, mint például az adott termék anyaghányada számításának módját.

Legyen azonban bármi az a termék, amit előállítasz vagy értékesítesz, ahhoz, hogy meg tudd vásárolni az árut, az alapanyagot, legalább annyi forgótőkére szükséged van, ami ezeket fedezi. Ezt a pénzt szigorúan tilos másra költened! Az eladással elért haszonnak kell az összes többi kiadásodat és hasznodat is fedeznie. Ha ez a „matek” nem jön ki, akkor már csak idő kérdése, hogy csődbe juss (a forgótőke felélése nem jó előjel a sikeres működésre). Ha az árképzési módszerről szeretnénk egy sorvezetőt készíteni, akkor az így festene:

– számold ki az ELÁBÉ összegét; majd

– add hozzá a többi költséget (ideértve a fizetésedet is); és azt

– amit keresni szeretnél (osztalék);

– az ELÁBÉ-t szorozd fel az általad alkalmazott haszonkulccsal, ebből megkapod tervezett bevételedet;

– ezt vesd össze a piaci helyzettel, illetve a saját kapacitásaiddal, oszd vissza darabárra a fenti összeget, és gondold át, el tudsz-e adni annyit; és ha

– elégedett vagy a számokkal, akkor készítsd el az eredménytervet, ebből derül ki, mennyi lesz a céged tényleges nyeresége, és mennyi adót kell befizetned.

Néhány évvel ezelőtt üzleti tervet készítettem egy kisváros új cukrászdája számára. A tulajdonos szokatlanul alacsony árrést határozott meg, mondván, a vállalkozás első két évét „csalinak” szánja, hadd szokjanak be a vendégek az üzletbe. Ez persze lehetett volna a későbbi, nyereséges éveket megalapozó stratégia, csakhogy a vállalkozó emellett ragaszkodott a maga és az alkalmazottai számára egy meghatározott nettó bérhez, az év végén pedig osztalékhoz (nem is kevéshez). A számítások megmutatták, hogy ehhez kb. fél percenként kell(ett volna) eladniuk egy  fagylaltkelyhet vagy süteményt. Ez több okból lehetetlen, fizikai képtelenség.

Ha a te számításaid szerint is ehhez hasonló a helyzet, akkor valószínűleg (neked is) újra kell tervezned a dolgot...

Persze a vállalkozások általában nem csak egyféle terméket gyártanak vagy értékesítenek és ezeken jellemzően nem azonos hasznot érnek el, azaz változó árréssel dolgoznak. Sokféle termékre külön-külön kiszámítani a fentieket macerás, és valószínű, hogy időd sem lenne rá. Célszerű ezért a termékeidet a haszonkulcs nagysága szerint csoportokba rendezned, és felbecsülni, hogy az egyes termékcsoportok várhatóan milyen részarányt képviselnek majd a forgalmadban. Így tudsz átlagot számolni, és így állíthatod össze az eredménytervedet.  

Ha szolgáltatást nyújtasz, akkor is össze kell számolnod a költségeidet (persze ELÁBÉ esetedben nincs). A tervezés alapja a ténylegesen bevételszerzésre fordítható óráid száma lesz. Természetesen az alkalmazottaid munkaóráit is figyelembe véve.

Ha például ötnapos munkahéttel és két személy napi 8 óra munkaidejével számolunk, akkor ez 80 óra. A gyakorlatban ezt a kapacitást teljes egészében nem tudod pénzre váltani, ritka az az eset, hogy 100 százalékos kihasználtsággal dolgozz. Tegyük fel, hogy a teljes kapacitásod 70 százaléka az, amikor tényleg pénzt keresel. Ez azt jelenti, hogy a hasznos munkaóráid száma 56, ami éves szinten – 52 héttel számolva – 2912 órát jelent (az egyszerűség kedvéért a fizetett ünnepeket most figyelmen kívül hagyjuk).

Tételezzük fel, hogy éves szinten 10 000 000 Ft költséggel számolsz és szeretnél 2 000 000 Ft nyereséget. Ez összesen 12 000 000 Ft. Ha ezt elosztod a hasznos munkaórák számával (12 000 eFt / 2912 óra =) 4,12 eFt, azaz 4120 Ft óradíjat kapsz, amire még rá kell tenned az áfát. Itt is az a vízválasztó, hogy lesz-e annyi megrendelésed, hogy legalább 2912 órát pénzszerző munkával töltsön a céged.

Tipp: Ha nem csak a saját munkaerődre, esetleg üzlettársad munkaerejére számíthatsz – ti adott esetben egy ideig szeretetből is viszitek a boltot , hanem alkalmazottakra is szükséged van, akkor gondosan számold át, a szolgáltatásod óradíjából telik-e a munkabérükre és annak járulékaira. Különben nagyon csúnya, negatív számot látsz majd az eredménykimutatásodban az „Adózás előtti eredmény” rovatban...

Tanács: Szolgáltatóként gondold át, beszéld meg a könyvelőddel, adótanácsadóddal, érdemes-e a társasági adózásról más adózásra – mondjuk a kisadózó vállalkozások tételes adójára, azaz a katára – áttérned. Ez esetben az árképzésed is egyszerűbb lesz: fix adókat fizetsz, így költségeidet is könnyebb tervezned. Ezt elosztod a hasznos – ténylegesen bevételt hozó – munkaóráid számával. Máris megkaptad az önköltséget, ehhez add még hozzá a kívánt nyereséget!

Induljunk ki abból, hogy hozzád hasonlóan a cégedben dolgozó üzlettársad is főállású katás. Ez azt jelenti, hogy havonta (2 x 50 000 Ft =) 100 000 Ft katát, és a helyi adó törvény szerint a katásokra vonatkozó szabályok értelmében évi 50 000 Ft iparűzési adót fizetsz.

Ezen túlmenően havonta 20 000 Ft-ot költesz telefonra, internetre, a könyvelődnek 10 000 Ft-ot fizetsz, bankköltséged is 10 000 Ft, egyéb kiadásokra (szaklapok, irodaszer stb.) havi 25 000 Ft-ot költesz. Értékcsökkenési leírásként éves szinten 60 000 Ft merül fel. Figyelem: a kata hatálya alatt nem számolhatsz el az adóalappal szemben költségeket, hiszen ennek az adózási módnak éppen az a lényege, hogy nem a bevételek költségek = adóalap sémával működik. Ugyanakkor ezen adózási mód választása nem jár azzal, hogy nem kell költened a cég pénzéből a tevékenység érdekében szükséges dolgokra. Az értékcsökkenési leírás pedig az a speciális költségfajta, amely elszámolásakor nem tényleges pénzkiadás, viszont célját tekintve azt a megtakarítást jelenti – és ezért vonható le a társasági adózásban az adóalapból , amiből majd pótolni tudod az időközben elhasználódott tárgyi eszközöket. Ezért a bevételeidben ennek a tételnek is meg kell térülnie. Ha a fenti költségeket éves szintre vetítve összegezzük, akkor azt látod, hogy 2 090 000 Ft költséged merül fel az adott évben.   

Maradva a fenti példánkban már szereplő, 2912 hasznos munkaóránál, és ezzel elosztva az összes költségedet, kiderül, hogy óránként 718 Ft-ot mindenképpen meg kell keresned ahhoz, hogy ne legyen a céged veszteséges. Ehhez nyilván még hozzá kell adnod a te és az üzlettársad kívánt jövedelmét (legalább a megélhetési költségeket) és nem árt, ha némi tartaléka is van a cégednek. Az óradíjad tehát több lesz, mint 718 Ft, de az alá még vevőcsalogatás miatt sem célszerű menned. Az óradíj felemelésére itt is igaz az a korlát, hogy csak addig mehetsz el, amit a piac még hajlandó megfizetni.

Az árképzés, a pénzügyi terved kapcsán gondolkodj el ezeken a dolgokon is:

– ha vásárlóid, megrendelőid elsősorban magánszemélyek, és belföldön elért, éves nettó árbevételed nem haladja meg a 8 millió forintot, választhatod az áfa alanyi adómentességet;

– ha azt szeretnéd, hogy év végén hazavihess mondjuk 3 millió forint, már adózott osztalékot, akkor ehhez kb. 4 millió 700 ezer forint adózás előtti eredményt kell elérned;

– a bruttó bevételed 21,26 százaléka áfa, azaz ez a pénz a költségvetésé: így 1 millió forintból némi kerekítéssel 213 ezer az államé. 

Folytatás: Sinka Júlia: Kamu és gyémánt. A könyvelés a cégtulajdonos szemével c. könyvében. Ízelítőül a fülszöveg:

Ideje átgondolnod a céged helyzetét, ha

- A könyvelőd felmondó levelén panamai bélyeg van.

- Meglátod, amint a tőzsdeügynököd nagy csomagokkal hagyja el a várost.

- A titkárnőd közli veled, hogy az egyes vonalon van a rendőrség, a kettesen a NAV Bűnügyi Főigazgatósága, a hármason az ATV.

- Többet keresel, mint eddig bármikor, több tartozásod van, mint eddig bármikor, és kevesebb a pénzed, mint eddig bármikor.

- Látod, amint a barátnőd, a feleséged, az ügyvéded és az ügyvéded ügyvédje együtt ebédelnek.

Nem ígérhetem, hogy megoldom minden problémádat. Azt viszont igen, hogy nem azért lesznek gondjaid, mert nem érted a céged könyvelését.

E kötet történeteken keresztül, szórakoztató formában sorra veszi az alapokat, fontosabb fogalmakat, amelyek a főkönyvi kivonat, a mérleg megértéséhez szükségesek.

Miért hallgass rám?

Azért, mert szakértőként több mint 25 éve húzok ki a „lekvárból” vállalkozásokat, olyan problémák miatt, amelyek fel sem merültek volna, ha a tulajdonosok kicsit is odafigyeltek volna a pénzügyekre.” 

És a könyv Tartalomjegyzéke:

  • Előszó helyett
  • Hogy a csodába lettél te könyvelő?
  • Érteni a könyveléshez? Nekem mi szükségem van rá?
  • Az Enron-botrány – hogy csinálták?
  • Miben segít neked a könyvelés – trükközés nélkül?
  • A „pletykás” főkönyvi kivonat
  • A céged ideális „könyökvédőse”
  • Befektessük vagy forgassuk esetleg „tapsoljuk el”?
  • Mennyit ér a cégünknek adott pénz?
  • A befektetett eszközökkel való gazdálkodás „trükkjei”
  • Mennyi az annyi: Mi lett a tőkémmel, mennyit érnek a cégem eszközei, mennyit kapnék, ha eladnám?
  • Pénz a kasszában, pénz a bankban, és még „követelődzünk” is
  • Iránytű neked: Milyen egy jó üzleti terv, mi legyen benne?
  • Enyém, tiéd, övé - a mi pénzünk és a mások pénze a cégben
  • A cégem pénze az én pénzem… vagy mégsem?
  • Könnyen jött, könnyen megy?
  • Árképzés – így számolj, ha nem akarsz csődbe menni
  • Venni vagy nem venni – ez itt a kérdés
  • Ki nyúlta le a pénzem? Nyereséges vagyok, de nincs egy fillérem sem!
  • Miről fecseg a mérleg és az eredménykimutatás?
  • Miről mesél a mérleg - alapok türelmetleneknek
  • Elszántaknak és haladóknak: Az éves beszámoló árulkodó számai
  • Nagyító alatt a vállalkozásod pénzügyi helyzete
  • A mérleg vallatása - – miről és hogyan faggassuk?
  • Szárnyalunk vagy zuhanunk?
  • Monsieur Du Pont és Mr. Altmann trükkjei
  • Ha letennéd a lantot- generációváltás, tulajdonosi exit
  • Néhány sztori bónuszként – Rothschildok,
  • Fuggerek, Onassisok: vállalkozói sikerfaktor
  • Melléklet (Néhány fontos pénzügyi fogalom, A könyvben hivatkozott jogszabályok)

A kötet bolti ára 3.990,-Ft (+ postaköltség).

Nálam most 3.100,-Ft + 300,-Ft postaköltség áron rendelhetsz dedikált példányt, ha írsz az info@sinkatax.hu e-mail címre. Az akció a 2018. január 19. éjfélig teljesített átutalások esetén érvényes.   

 
 

Webáruház belépés

Regisztráció Jelszókérés


Archívum

Naptár
<< Április / 2018 >>