Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


„Én nem érteni, maga mit mondani”

A magyart törve beszélőtől hallhatunk ilyesféle mondatokat. Sokszor nem is gondolnánk, hogy szakterületünk jól ismert kifejezései ugyanígy idegenül hangozhatnak laikus honfitársaink számára…

 Ők legfeljebb (a derék Poloniust idézve) csak annyit állapíthatnak meg: „Örült beszéd, de van benne rendszer”…

A neten olvastam – nem tudom mennyire megbízható forrásból ered a hír-, hogy egyes szakmák képviselői, így a sebészek, újságírók, cégvezetők sokkal inkább hajlamosak pszichopatává válni, mint mondjuk a könyvelők.

Azt sem tudom, sokan vannak-e, akik ezt a megnyugtató tényt (?) ismerik a könyvelőkkel kapcsolatban…

Az viszont biztos, hogy akár hajlamosak se szó se beszéd, egyszer csak Hannibal Lecter-ré válni, akár nem, a sebészek, újságírók, cégvezetők népszerűbbek, mint a könyvelők. 

Milyenek is a könyvelők?

Unalmasak, merevek, humortalanok, könyökvédősek, számkukacok, „kockák” – csak néhány jelző, amit ismerőseim körében sikerült begyűjtenem a témában. (Persze ez nem teljesen igaz, nem minden könyvelőre érvényes, de erről majd később.)

Ráadásul valami sajátos, csak általuk értett módon és összefüggésekben használják édes anyanyelvünket – elhatárolnak, átsorolnak, feladnak, felosztanak, értékelnek és képeznek-, nem is érti őket a szegény cégtulajdonos.   

A könyvelők, viszont nem értik a cégtulajdonosokat: mit nem lehet érteni azon a pofonegyszerű dolgon, amit már harmadszor is hiába magyaráznak…

Azoknak a cégtulajdonosoknak, illetve könyvelőiknek, akiket ez a kommunikációs zavar zavar, van egy meglepetésem.

Hogy mi is az, azt holnap megtudod!          

                                                           

 

 
 

Webáruház belépés

Regisztráció Jelszókérés


Archívum

Naptár
<< Augusztus / 2018 >>