Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Újra kezdődik az iskola - és az iskolakezdési támogatás!

2008.08.22
 

 

Az SZJA-tv. 1. Sz. melléklete 8.30 pontja alapján a munkáltató (a bér kifizetője) a minimálbér 30%-nak mértékéig, azaz 2008-ban 20.700,-Ft-ig adhat támogatást azoknak a munkavállalóinak, akiknek a közoktatási törvény hatálya alá tartozó gyermekük van: azaz a támogatás a tankötelezettség kezdetétől a családi pótlék folyósításának befejezéséig jár. Az “ördög” mindig a részletekben rejtőzik, így jelen esetben is fontos, hogy a munkavállaló kaphatja e juttatást az említett keretek közt adómentesen. Ha a munkaadó a vele megbízási jogviszonyban vagy tagi jogviszonyban álló (például a Kft valamelyik tagjának) személynek adja a támogatást, az akkor is adóköteles, ha nem lépi túl a 20.700,-Ft-ot.

  A juttatást adómentesen a szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs kaphatja. Talán nem meglepő, hogy az adótörvény a “szülő fogalmát is megadja. Jelen esetben arról a szülőről van szó, aki a gyermekre tekintettel jogosult a családi pótlékra (a jogosultságról bővebben a családok támogatásáról szóló törvény értekezik). Részesülhet még iskolakezdési támogatásban az a személy is, aki ugyan nem (feltétlenül) a gyermek szülője, de házastársként egy háztartásban él a családi pótlékra jogosult szülővel.

 Bár napjainkban egyre gyakoribb eset, hogy a párok nem kötnek házasságot, hanem élettársi kapcsolatban élnek, az SZJA-törvény hangsúlyosan házastársat említ. Ez azt jelenti, hogy az érintett gyermek után családi pótlékban részesülő szülővel egy háztartásban élő házastárs kaphat adómentesen iskolakezdési támogatást, míg az élettárs nem.

 Ha a szülők elváltak, akkor az elvált, a gyermektől külön élő szülőnek nem adható adómenten az iskolakezdési támogatás, legalábbis erre, a vele nem egy háztartásban élő gyermekre tekintettel nem.

 Egy gyermek után mindkét szülő (illetve közös háztartásban élő házastárs) kaphat támogatást, még akkor is, ha mindkét személy azonos munkaadónál dolgozik.

 Ha a juttatásra jogosult dolgozó részmunkaidőben dolgozik, a támogatás akkor is teljes összegben kifizethető (adható) neki, azaz nem kell azt a munkaidő teljes munkaidőhöz viszonyított arányában megállapítani. Abban az esetben, ha az érintettnek két részmunkaidős munkaviszonya van, akkor is csak összesen 20.700,-Ft-nak megfelelő értékben kaphat adómentesen iskolakezdési támogatást.

 Természetesen, a munkaadó a fenti korlátot meghaladó mértékben is adhat a tárgyalt jogcímen támogatást, de akkor az adómentes értéket meghaladó rész után a munkavállalónak adót kell fizetnie. Ugyancsak adóköteles a nem megfelelő módon (például nem a munkaadó nevére szóló számlával kísérten) jutatott támogatás is. Mindkét esetben munkaviszonyból származó jövedelemként esik a juttatás egy része, illetve egésze adózás alá.

 A juttatás adómentes részét az évi 400 ezer forintos adóköteles béren kívüli juttatásban is figyelembe kell venni.

 Nagyon fontos, hogy a támogatás nem az adóév egészében adómentes. Csak a tanév első napját megelőző és az azt követő 60 napon belül adható adómentesen. Így például a decemberben jutatott támogatás akkor is adóköteles, ha nem lépte túl a 20.700,-Ft-ot.

 A munkáltató a fent meghatározott időszakban a munkáltató nevére kiállított, tankönyvről, taneszközről, ruházatról szóló számla alapján térítheti meg a juttatásra jogosult dolgozója kiadásait. Arra is lehetőség van, hogy olyan vásárlási utalványt ad a munkavállalónak, amely kizárólag az említett termékek vásárlására jogosít.

 Az adótörvény nem zárja ki - így elméletileg lehetséges ez a megoldás is-, a természetben való juttatást. Ebben az esetben a munkáltató vásárolja meg a taneszközöket, ruházatot, tankönyvet a juttatásra jogosult gyermekeknek, és a kapcsolódó, a munkaadó nevére szóló számlák alapján számolja el azt. Ez azonban nehézkes és életszerűtlen, így a gyakorlatban valószínűleg nem találkozhatunk ezzel a megoldással.

 Mivel az utalványok a munkaadó számára többletköltséggel járnak (kezelési költség), a számlák alapján való elszámolás a célszerű, és így általános is a gyakorlatban.

 Ha a munkaadó mégis az utalványok mellett dönt, akkor az adómentes időszakon belül (iskolakezdést megelőző és az azt követő 60 nap) az utalvány jogosult részére történő átadásának kell megtörténnie. A jogosult viszont később is felhasználhatja azt, adómentesen. Azaz - hangsúlyozom- csak az adómentes időszakban kiadott iskolakezdési utalvány esetében lehet szó adómentességről, és itt az utalvány kiadásának dátuma a döntő! (Ebből rögtön következik, hogy miért és mely esetekben “éri meg” a munkaadónak vállalnia az utalványokhoz kapcsolódó többletköltségeket.)

 A munkaadó az általa vásárolt utalványokat vásárláskor az eszközök közt veszi nyilvántartásba, majd a felhasználáskor átvezeti a személyi jellegű ráfordítások közé.

A munkaadónak az iskolakezdési támogatásról is részletes nyilvántartást kell vezetnie (az ebben részesülő magánszemélyek és a juttatásra jogosult gyermekek adóazonosító jelének feltüntetésével, illetve utóbbi esetben az adóazonosító jel hiányában a gyermek természetes azonosító adatainak feljegyzésével. A nyilvántartást az adó utólagos megállapítására való jog elévüléséig (a kapcsolódó bevallás benyújtására előírt határidő évének utolsó napjától számított 5 év) meg kell őriznie. A nyilvántartással összefüggő előírásokat az SZJA-tv. 1.sz. melléklete 8.30 pontja részletezi.