Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Öngondoskodás kontra állami nyugdíj

 

Fontos! A változás az önkéntes magánnyugdíjpénztári befizetéseket nem érinti, így arról most nem kell döntenünk!

 

Aktuális és sokakat - ha a statisztikaim adatokat tekintjük, mintegy 3 millió tagja van a magán-nyugdíjpénztáraknak - érintő kérdés, hogy a magánnyugdíjpénztári tagság mellett döntsünk, vagy visszalépjünk az állami nyugdíjrendszerbe.

 

Az alábbiakban e nagyon fontos döntéshez szeretnék támpontokat adni.

 

 

Kinek érdemes magán-nyugdíjpénztári tagnak maradnia, és hogyan kell ezt elintéznie

 

  1. A magas bérrel rendelkezőnek. Nézőpont kérdése lehet, hogy ki mit tekint magasnak, de: a havi bruttó 285 ezer forint munkabérrel (járulékalappal) rendelkezők már magas keresetűnek számítanak.1, és érdemes a tagság mellett dönteniük Az, akinek éves bére 2011-ben eléri, közelíti a.: 7.665.000 Ft /év - ez a nyugdíjjárulékfizetés alapjának maximuma - , az már biztosan kiemelkedő bérezést mondhat magáénak.

  2. Kevesebb ideje van hátra még a nyugdíjkorhatárig, mint amennyit magánnyugdíjpénztári tagként eltöltött, és legalább 10 éve pénztári tag..

  3. Várhatóan folyamatosan nőni fog a nyugdíjkorhatár. Az állami nyugdíjra való jogosultsághoz egyre hosszabb ideig kell majd dolgoznunk. Aki nem bízik abban, hogy ezt megéri, annak érdemes pénztári tagnak maradnia. (A statisztikusok szerint a mostani negyvenéves nők várhatóan mintegy 80-82 éves korukig élnek, míg a férfiak pusztán 70 évre számíthatnak.).

  4. Nincs - pontosabban a halálakor nem lesz - házastársa vagy élettársa.

  5. Nagy a kockázat tűrő képessége, ugyanis az állam már nem vállal garanciát a magánnyugdíjpénztári befizetésekre. Ez azt jelenti, hogyha a magánnyugdíjpénztár csődbe megy, nem kap majd nyugdíjat.

 

Aki a fent leírt kockázatot nem tudja, nem akarja vállalni vagy valamelyik – a tagság megőrzése melletti - kritériumnak nem felel meg, lépjen vissza az állami nyugdíjrendszerbe.

 

 

A nyugdíjszámítás módszere, ha magánnyugdíjpénztár tag marad

 

 

A havi járadék összegét - a nyugdíjba vonulása előtt - a magánnyugdíjpénztár egy matematikus segítségével állapítja meg. Ennek során a magánnyugdíjpénztár bizonyos adatok figyelembevételével megpróbálja megbecsüli az elhalálozás időpontját és a még hátralevő élettartamra felosztani a megtakarítást. Így elképzelhető, hogy többet vagy kevesebbet kap a tag a nyugdíjas éveiben a megtakarított nyugdíjjárulékánál.

 

A pénztártagok állami nyugdíjra, résznyugdíjra való jogosultság szempontjából fontos szerepe van annak, hogy a amgánszemély hány év szolgálati időt szerzett 2011. december 31-ig. Jelesül:

 

  • Aki magánnyugdíjpénztár tag marad és 2011.11.30-ig nincs 20 év szolgálati ideje, az állami nyugdíjra nem lesz jogosult.

  • Az, akinek legalább 15 év szolgálati ideje van 2011.11.30-ig, résznyugdíjat kaphat.

  • A magánnyugdíjpénztár tagok 2011.11.30 után szolgálati időt egyáltalán nem szerezhetnek az állami nyugdíjhoz.

(A nappali tagozatos felsőoktatás 1998 előtti időszaka számít bele a szolgálati időbe.)

 

A nyugdíjfolyósító igazgatóságoknál felvilágosítást lehet kérni a szolgálati idejükkel kapcsolatban (Ehhez az ún. TB kiskönyvet vinni kell).

 

A pénztártag munkavállaló 2011-ben a munkabéréből 10% nyugdíjjárulékot fizet, ez kerül 2012.01.01-től a magánnyugdíjpénztárához.

 

2010.10.01-2011.12.31 között – egy átmeenti intézkedésnek köszönhetően - hiába magánnyugdíjpénztár tag valaki, a levont 10% mindenképpen az államnál marad.

 

A munkáltató által (az egyéni vállalkozók saját maguk után) fizetett nyugdíjbiztosítási járulék - ez , 2011-ben a bruttó munkabér 24%-a (ez -eddig is az államhoz került, ebből kaptak volna a énztártagok is állami nyugdíjat) -, a magánnyugdíjpénztár tagok esetén nem számít be a nyugdíjba, azaz a korábbi téteels egészségügyi hozzájárulás mintájára, semmiféle ellátást nem alapoz meg, bár fizetni kell! .

 

 

Ha magánnyugdíjpénztár tag szeretne maradni

 

Annak, aki úgy dönt, hogy magánnyugdíjpénztári tag marad, mindenképpen személyesen kell megjelennie valamelyik nyugdíjbiztosítási igazgatóságon 2011.01.31-ig.

 

Nem kötelező a lakhely szerinti illetékes nyugdíjfolyósítóba menni, bármelyik kirendeltségen megteheti a nyilatkozatot, de csak abban az esetben lesz érvényes, ha írásban is rögzítésre kerül a kérelme2. A kitöltött formanyomtatványból – melyen már látszik a nyugdíjbiztosító szerv átvételi igazolása - mindenképpen kérjen egy másolatot.

 

Ez egyrészt a későbbiekben bizonyítja, hogy intézkedett a tagságának megőrzésével kapcsoaltban, másrészt öt napon belül munkáltatójának is le kell adnia egy példányt, azért, hogy már a januári munkabére számfejtése és bevallása is ennek megfelelően, helyesen történjen.

 

Az ügyintézéshez vigye magával a következő dokumentumokat:

  • személyi igazolvány

  • lakcímkártya

  • TAJ kártya

  • nem kötelező, de célszerű a magánnyugdíjpénztári tagsági okirat. Nagyon fontos, hogy minden, a magánnyugdíjpénztári tagságával kapcsolatos adat a birtokában legyen.

 

Nagyon fontos: az internetről letölthető a szükséges formanyomtatvány és ki is tölthető otthon ( 3 példány), de aláírni személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatóság munkatársa előtt kell!

 

Kellemetlen lenne, ha többórás várakozás után azért kellene dolgavégezetlenül távoznia, mert otthon már előre aláírta az említett dokumentumokat!

 

Előfordulhat, hogy valaki - például mozgásában korlátozott, vagy más egészségügyi okokból - nem tud személyesen megjelenni. Ebben az esetben kérelmet kell írásban benyújtania a nyugdíjfolyósító igazgatóságnak 2011.01.21-ig. Ennek alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatóság munkatársai keresik fel az érintettet, hogy nyilatkozatát megtehesse.

 

Tartósan külföldön dolgozó vagy tanuló személy a külképviseleteken is leadhatja kérelmét.

 

Az is előfordulhat, hogy a tartósan külföldön dolgozó vagy tanuló illetve más okból (például betegség, kórházi ápolás, stb.) akadályoztatott személy 2011.01.31-ig - rajta kívülálló okok miatt - nem tud nyilatkozni arról, hogy továbbra is nyugdíjpénztár tag szeretne lenni.

 

Ebben az esetben az akadályoztatása megszűnését követő 8 napon belül, de maximum 2011.02.28-ig még bepótolhatja a nyilatkozattételt.

 

Nagyon fontos! Az igazolást (pl.: kórházi tartózkodásról szóló bizonylat) az akadályoztatásról mindenképpen be kell mutatni, le kell adni a kérelemmel együtt.

 

 

 

Aki visszalép az állami nyugdíjrendszerbe...

 

Annak, aki úgy dönt, hogy visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, a visszalépés tényéről nem kell külön nyilatkoznia. Ha nem tesz semmit, automatikusan 2011. március 01-től megszűnik a magánnyugdíjpénztári tagsága.

 

 

                                                                                                                                                                         Aki magánnyugdíjpénztár tag marad

 

Ebben az esetben semmi sem változik a magánnyugdíjpénztári számláján eddig felhalmozott befizetések, a hozamok, esetleg veszteségek továbbra is a magánnyugdíjpénztári egyéni számláján maradnak.

 

Aki visszalép az állami nyugdíjrendszerbe

 

Visszalépés esetén dönteni kell, hogy a keletkezett hozammal mit is kezdjünk:

 

  1. A magánnyugdíjpénztárba befizetett tagdíj + infláció összegét mindenképpen átutalja a pénztár az érintett állami egyéni számlájára.

  2. Amennyiben a magánnyugdíjpénztár rosszul gazdálkodott és nincs ennyi pénz (befizetett nyugdíjjárulék + infláció) a magánszemély magánnyugdíjpénztári számláján, akkor az állam automatikusan kiegészíti, így a rossz befektetés miatt a (volt) pénztári tagot nem éri kár.

  3. Amennyiben a magánnyugdíjpénztár jól gazdálkodott és a befizetett tagdíj + infláció átutalását követően is marad még hozam, akkor a magánszemély választhat:

    1. A hozamot a saját bankszámlájára kéri. (Nem kell járulékot, adót, illetéket fizetni utána.)

    2. Azt kéri, hogy tegyék ezt az összeget is az állami egyéni számlájára.

    3. Átutaltatja az önkéntes magánnyugdíjpénztárához – amennyiben rendelkezik ilyennel (figyelem: az önkéntes pénztári befizetések után 20% adókedvezmény jár!).

 

Annak, aki a hozamot a saját bankszámlájára kéri, 2011.02.28-ig írásban erről nyilatkoznia kell a magánnyugdíjpénztárának. Ha nem nyilatkozott, úgy 2011.03.01-2011.03.31 között a magánnyugdíjpénztár megkeresi az illetőt, hogy nyilatkozzon. Ha ez sem jár sikerrel, akkor kipostázzák a hozamot a magánszemély - áltlauk ismert - címére. Ha az érintett ezt nem veszi át, akkor automatikusan átutalják az illető állami egyéni nyugdíjszámlájára.

 

Fontos: az állami nyugdíjrendszer keretében is kialakítják majd az egyéni számlákat. Azaz – elméletileg és optimális esetben - a magánnyugdíjpénztári egyéni számlájáról az állami egyéni számlájára kerülnek át a befizetések. A dolognak azonban van egy apró szépséghibája: az állami egyéni számlák szabályozása még nem készült el, csak 2011 májusában fogják(várhatóan) megalkotni. Emiatt - véleményem szerint – okosabb a hozamot inkább az önkéntes magánnyugdíjpénztári számlára – vagy az öngondoskodás vaalmely más formájába - utaltatni.

 

 

A nyugdíjszámítás módszere, ha visszalép az állami nyugdíjrendszerbe

 

 

Az állami nyugdíjrendszer keretében is kialakíják majd az egyéni számlákat. Ezt a szabályozást még nem ismerjük, mert csak 2011 májusában kerül sor a részletek kidolgozására. Ez várhatóan nem csak a számlák kérdését érinti majd, de valószínű, hogy a nyugellátások számításának módját is.

.

Amit most tudunk a nyugdíjak megállapításáról: eddig - az állami nyugdíjrendszerben - a nyugdíjat az átlagkereset alapján állapították meg. Aki most menne nyugdíjba, annak kb. 1988-tól néznék az átlagkeresetét. Negyven év szolgálati idő esetén az átlagbér 60% lenne a kapott nyugdíj.

 

 

Néhány érv az önkéntes pénztárak mellett - például miért utaljuk oda a hozamot...

 

 

Amikor Magyarországon a magánnyugdíjpénztár rendszerét bevezették, az volt - a demográfiai adatok miatt is indokolt - cél, hogy a későbbi nyugdíjak három forrásból származzanak:

  1. magánnyugdíjpénztári befizetések

  2. állami nyugdíj

  3. öngondoskodás keretében az emberek megtakarításai pl.: önkéntes magánnyugdíjpénztárakhoz befizetett összeg

 

Ezért:

  1. A munkabérekből, a járulékalapot képező jövedelmekből (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért bérnek nevezek minden oolyan juttatást, amiből nyugdíjjárulékot vontak) levont nyugdíjjárulék jelentős részét a magánnyugdíjpénztárhoz utalták. Például .: 2010-ben 9,5% nyugdíjjárulékot vontak a bérből, ebből 8% ment a magánnyugdíjpénztárnak, aki ebből az összegből levonta a működési költségét és az így megmaradt pénzt elhelyezte az érintett tag egyéni számláján, amit aztán különböző módon befektetett. (ez lett volna az a forrás, amely a tag nyugdíjának a nagyobb része származott volna)

  2. A bér után nem csak a munkavállalónak kell nyugdíjjárulékot fizetnie, hanem a munkáltatónak is, aki a bért adta, ez most és 2010-ben is, 24% . A levont nyugdíjjárulék megmaradt 1,5%-a és a munkáltató által fizetendő 24% az államhoz került. (ez lett volna az államtól kapott nyugdíjrész forrása)

  3. Lehetőség, de nem kötelező forrás: a fenti kötelező százalékokon felül további megtakarítások, mint például az önkéntes magánnyugdíjpénztári befizetések. (a fenti két nyugdíj-rész kiegészítésére szolgált volna)

 

Ezt a harmadik pillért érdemes annak is kiépítenie, aki visszalép az állami nyugdíjrendszerbe!!

 

 

Felmerült kérdések

 

Örökölhető a nyugdíj?

 

eddig

 

 

Nem magánnyugdíjpénztár tag halálakor:

  1. Amennyiben valaki úgy halt meg, hogy nem volt még nyugdíjas, akkor az örökösei nem örökölték az állami nyugdíjrendszerbe befizetett nyugdíjjárulékát..Viszont az állam az árva gyermek részére árvaellátást és magasabb összegű családi pótlékot biztosított.

  2. Ha pedig úgy halt meg valaki, hogy már nyugdíjas volt (ide beletartozik az előnyugdíj, rokkant nyugdíj, stb.) akkor az özvegye bizonyos feltételek mellett özvegyi nyugdíjra is jogosult volt.

 

 

 

Magánnyugdíjpénztár tag halálakor:

  1. Amennyiben a tag a felhalmozási időszakban halt meg (azaz még nem nyugdíjas) akkor az örökösnek három választási lehetősége volt, ami sok esetben adófizetési kötelezettséggel járt.

  • Egyösszegben felvehette az örökölt nyugdíjjárulékot, vagy

  • Átutaltathatta a nyugdíjfolyósító igazgatósághoz, ezzel saját nyugdíjalapját növelve, vagy

  • Saját magánnyugdíjpénztári számlájára utaltathatta.

 

 

  1. Ha úgy halt meg a magánnyugdíjpénztár tag, hogy már nyugdíjas volt, akkor az öröklésnek a lehetősége attól függött, hogy a tag a nyugdíjba vonuláskor hogyan rendelkezett.

 

    • Egyösszegben vette fel a megtakarított nyugdíját, ekkor természetesen nem volt mit örökölni. (Ezt csak abban az esetben lehetett megtenni, ha 180 hónapnál /15 évnél rövidebb ideig volt magánnyugdíjpénztár tag).

    • Életjáradékot kért: Ez azt jelenti, hogy élete végéig kap nyugdíjat, de halála esetén semmi sem örökölhető.

    • Elején határozott időtartamos járadék: Ez sem örökölhető, de ha 10 éven belül meghal a tag, akkor a 10. év végéig kapja az életjáradékot az örököse.

    • Végén határozott időtartamos járadék: Ez sem örökölhető, de ha meghal a tag, akkor még 10 évig kapja az életjáradékot az örököse.

    • Két- vagy több életre szóló járadék: Több személyt is meg lehet nevezni, aki kapja az életjáradékot és addig folyósítják, amíg valaki él a megnevezettek közül.

 

és később

 

A magánnyugdíjpénztári tagok halála esetén várhatóan a továbbiakban is a fenti szabályokra számíthatunk.

 

Az, hogy az állami rendszerbe visszalépők örökösei mire számíthatnak, még nem tudni. Idén májusban számíthatunk az előírások részletes kidolgozására. Addig – biztos, ami biztos-, tételezzük fel, hogy a jelenleg ismert szabályok maradnak érvényben, azaz nem örökölhető a amgánszemély egyéni számláján felhalmozott nyugdíjjárulék.

 

 

Várhatóan megmaradnak a magánnyugdíjpénztárak?

 

Nagyon valószínű, hogy sok magánnyugdíjpénztár meg fog szűnni, hiszen az az előírás, hogy 2000 fő a minimum taglétszám, amivel rendelkezniük kell a működéshez. A magánnyugdíjpénztárak működési költségei is jelentősen csökkennek majd.

.

 

Azok többségének, akik magánnyugdíjpénztári tagok kívánnak maradni, valószínűleg át kell majd lépniük a talponmaradt pénztárak vaalmelyikébe. Ekkor azonban számítaniuk kell arra, hogy a pénztáruk (amiből át akarnak lépni) nem biztos, hogy át fogja tudni utalni az újonnan választott magánnyugdíjpénztárnak az érintett által addig befizetett tagdíjat + inflációt.

 

(Azok a pénztárak, amelyeknek taglétszáma 2000 fő alá süllyed, végelszámolással szűnnek majd meg.)

 

Viszont az állam csak akkor egészíti ki erre az összegre (befizetett tagdíjat + inflációt.) átlépéskor a magánszemély megtakarítását, ha az illető az állami nyugdíjrendszerbe lép vissza. Tehát érheti a magánszemélyt kár a magánnyugdíjpénztárból, magánnyugdíjpénztárba történő átlépés esetén.

 

 

 Aki bizonytalan...

 

Azok, akik nem tudják eldönteni, mitévők legyenek, illetve szívük szerint maradnának a magánnyugdíjpénztárban, de a jeelnlegi szabályok miatt úgy érzik, az hátrányos számukra, azok élhetnek a Jogfenntartó nyilatkozat tételének lehetőségével.

 

Ezt ot azoknak a magán-nyugdíjpénztár tagoknak javasolt kitölteniük, s benyújtaniuk – postán – az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság területileg illetékes ügyfélszolgálatához és a számlavezető magánnyugdíjpénztárhoz egyaránt (2011. január 31-ig) , akik az állami nyugdíjrendszerbe való visszatérés mellett döntenek, azonban, ha valóban szabad választásra lenne lehetőségük nem ezt a kényszerű döntést hozták volna.

 

Ez a nyilatkozat jelzésértékű a Magyar Állam irányába, hogy a nyilatkozatot leadó magán-nyugdíjpénztári tag az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéséről csak és kizárólag a hatályba lépett jogszabályi korlátozásra figyelemmel döntött, mert ellenkező esetben hátrányt szenvedett volna.

 

Jelentősége a törvényhozóknak szánt figyelemfelhívás, s annak a reménye, hogy az Alkotmánybíróság a törvény utólagos normakontrollja, vagy más szervezet döntése révén a 2010. évi CLIV. tv. 36. §-ával megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2. § (6) bekezdésének hatályon kívül helyezése, vagy megsemmisítése esetére a magán-nyugdíjpénztár tagjának akaratnyilvánítása igazolt.

Postai küldeményként feladóvevénnyel és tértívevénnyel küldjék meg a véleményüket és akaratukat hallatni kívánó magánnyugdíjpénztári tagok a nyilatkozatot az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság terület szerint illetékes ügyfélszolgálatának, és a számlavezető magánnyugdíjpénztárnak, hogy lehetséges igényérvényesítés esetén a feladás igazolható legyen.  

A nyilatkozatot innen tölthetik le.

 

(http://stabilitas.hu/?p=15151)

 

 

  

Mit tehet a munkaadó - az adótörvényben rejlő lehetőségek

 

 

 

Az SZJA-törvény (71.§ (3)-(4) bekezdés, illetve 1. sz. melléklete 6.3 pont) szerint kedvezményesen, illetve adómentesen adható juttatások, amelyekkel a munkavállaló öngondoskodása támogatható, úgymint :

 

  • önkéntes nyugdíjpénztár munkáltatói befizetések (a minimálbér 50%-áig – azaz jelenleg havi 39 ezer forint – kedvezményes adózás mellett adható, azaz az adóalap a juttatás értékének 1,19-es szorzóval növelt értéke, az adó 16%. A juttatásra vetítve tehátaz adóóteher 19,04%) ),

  • kockázati biztosítás – megtakarítás munkáltatói befizetés: adómentesen adható

 

 (Ha feliratkozol a Hírlevelemre egy   - a fenti juttatásokat is magában foglaló - , cafeteria rendszerről szóló, több, mint 60 oldalas ebookot kapsz ajándékba!) 

1A Stabilitás Pénztárszövetség szakembereinek számítása szerint.

2 Itt található, illetve letölthető a nyilatkozat célját szolgáló formanyomtatványt: http://www.onyf.hu/?module=news&action=show&nid=8182&root=ONYF&rand=ebe10477b681e242e5aab476102cea87

 
 

Webáruház belépés

Regisztráció Jelszókérés


Archívum

Naptár
<< November / 2017 >>