Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Evás társaságok osztalékfizetése





Gyakorlati munkám során gyakran tapasztalom, hogy az eva hatálya alá bejelentkezett cégek azt hiszik, hogy az eva megfizetésével minden kötelezettségüket letudták.

 

Ez persze sokszor így is van, de van, amikor mégsem.

 

Jellemző példa erre a számviteli törvény (Szt.) hatálya alatt maradt evás vállalkozások esetében az evás időszakot megelőzően keletkezett eredménytartalék terhére kifizetett osztalék, illetve osztalékelőleg.

 

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Eva-tv.) 18.§.(4) bekezdése értelmében – ezt tekintjük főszabálynak – az evaalany társaságot adóalanyisága adóévében nem terheli a magánszemély tagjának kifizetett osztalék után személyi jövedelemadó-kötelezettség. Pontosabban, nem kell adót (és így százalékos egészségügyi hozzájárulást sem) levonnia a a magánszemély tagnak járó osztalékból.

 

Viszont ugyanezen paragrafus három bekezdéssel lejjebb már megadja a „kegyelemdöfést” a fentiek miatt túl korán örvendező társaságoknak, illetve tagjaiknak.

 

A 18.§.(7) bekezdése szerint az Szt. hatálya alá tartozó jogi személyek, jogi személyiség nélküli társaságok annak az eredménynek a terhére (is) fizetik ki az osztalékot, amely az evaalanyiságuk első üzleti éve nyitó adataiban a saját tőkében szerepelt (eredménytartalék és/ vagy a tagokkal szembeni kötelezettségként kimutatott, jóváhagyott osztalék), a magánszemélyt terheli személyi jövedelemadó és százalékos egészségügyi hozzájárulás is.

 

Amíg ugyanis az evás időszakot megelőző üzleti évekből származó, említett források (eredménytartalék, illetve kötelezettség) el nem fogynak, az Eva-törvény idézett rendelkezéseinek megfelelően azt kell feltételeznünk, hogy a társaság e pénzeszközei terhére juttatja tagjának a tagi jogviszonyára tekintettel őt megillető osztalékot.

 

Továbbá figyelemmel kell lennünk az Szt.87.§.(5) bekezdésére, a 39.§.(3) bekezdésére és a 37.§.(6) bekezdésére is.

 

E jogszabályi helyek szerint az evaalanynak (is) osztalék kifizetésére elsősorban a tárgyévi adózott eredményt kell felhasználnia. Ha ettől többet szeretne kifizetni, akkor kiegészítheti a tárgyévi eredményt az eredménytartalékból. Az Szt. osztalékfizetésére vonatkozó korlátait azonban az evaalanynak is figyelembe kell vennie.

 

Tételezzük fel, hogy az evaalany bt az Szt. hatálya alatt maradt, 2007-ben alakult, jegyzett tőkéje 500 ezer Ft. Eredménytartaléka az alábbiak szerint alakult:

  • 2007. év: 200 ezer Ft,

  • 2008. év: 600 ezer Ft,

  • 2009. év: 1.500 ezer Ft,

  • 2010. év az első evás év, ez is eredményes, az adózott eredménye 2000 ezer Ft.

Az értékelési tartalék és a lekötött tartalék összege nulla forint.

A társaság 3.600 ezer Ft osztalékot akar kifizetni a tagjainak.

 

Gyakorlati szempontból fentiekből az alábbiak következnek:

 

Ha a Bt csak 2000 ezer forint osztalékot – azaz az első evás év eredményét – fizetné ki osztalékként, akkor az nem lenne személyi jövedelamdó-köteles kifizetés (az Eva-tv. 18.§.(4) bekezdésére figyelemmel), függetlenül attól, hogy az első evás év (2010. év) nyitó adatai közt a társaságnak volt pozitív eredménytartaléka, de azt nem kívánja most kifizetni.

Emlékezzünk, az Szt. szerint osztalék kifizetésére elsősorban a tárgyévi adózott eredményt kell felhasználni!

 

A Bt azonban korábbi időszakok eredményét is be kívánja vonni az osztalékfizetésbe!

 

Először azt kell vizsgálnunk, hogy az Szt. 39.§.(3) bekezdése szerinti feltételek teljesülnek-e, azaz nem érvényesül-e osztalékfizetési korlát. Azaz:

2010. december 31-én a Bt saját tőkéjének összege 4.800 ezer Ft.

 

Az Szt. hivatkozott előírása szerint: saját tőke – lekötött tartalék – értékelési tartalék – osztalék >= 500 ezer Ft.

Így 4.800 – 0 -0 -3.600= 1.200 > 500 ezer Ft. Az osztalék kifizetésének nincs akadálya.

 

A kifizetett osztalékból 2.000 ezer Ft adómentes, míg a kiegészítésre bevont 1.600 ezer Ft adóköteles bevétele a tagoknak.

Ha a Bt az első evás év eredményét is eredménytartalékba tette volna, és a második evás adóévet (2011. év) követően szándékszik osztalékot kifizetni, akkor erre az Eva-tv. már idézett 18.§.(7) bekezdése első mondata már kizárólagos sorrendet állapít meg. Azaz, ha az adózónak már van „evás” és „evás időszakot megelőzően keletkezett” eredménytartaléka, akkor azt kell feltételezni, hogy a tagoknak először az „evás időszakot megelőzően keletkezett” eredménytartalék terhére juttat bevételt a társaság.

A szabály megértése érdekében emlékezzünk vissza!

Az Szt. szerint osztalék kifizetésére elsősorban a tárgyévi adózott eredményt kell felhasználni, de az bizonyos feltételek mellett kiegészíthető a korábbi időszakok eredményével az eredménytartalék bevonásával. A példabeli Bt esetében az első evás év végén az eredménytartalékban csak „evás időszakot megelőzően keletkezett” eredménytartalék szerepelt, továbbá az első evás év adózott eredménye állt rendelkezésre, ami -2010. év fordulónapján – még nem került be az eredménytartalékba. Így a 2010. évi adózott eredmény evás időszakban keletkezett volta miatt személyi jövedelemadó teher nélkül kifizethető a tagoknak és csak az eredménytartalékból bevont kiegészítés adóköteles.

 

Ha a második evás év végén az eredménytartalék már „vegyes felvágott”, azaz „evás” és „evás időszakot megelőzően keletkezett” eredménytartalékkal is számolhat a társaság akkor érvényesül a vélelmezett sorrend.

 

Az előző számadatoknál maradva, tételezzük fel, hogy a Bt a 2010. év adózott eredményét teljes egészében az eredménytartalékba vezette át, osztalékfizetést nem hagyott jóvá. 2011-ben az adózott eredménye 1.000 ezer Ft.

Osztalékként 3.000 ezer forintot kíván kifizetni.

 

Tudjuk, hogy jegyzett tőkéje 500 ezer Ft. Eredménytartaléka:

  • 2007. év: 200 ezer Ft,

  • 2008. év: 600 ezer Ft,

  • 2009. év: 1.500 ezer Ft,

  • 2010. év: 2.000 ezer Ft,

  • 2011. év: 1.000 ezer Ft.

 

Osztalékfizetési korlát nincs.

 

Amint látjuk az „evás” és „evás időszakot megelőzően” keletkezett („vegyes”) eredménytartalék a Bt második evás évében 2.300 ezer „evás időszak előtti” és 2.000 ezer Ft „evás” eredményt foglal magában. A 2011. évi adózott eredményt (itt is él az a szabály, hogy elsősorban a tárgyévi adózott eredményt fordítjuk osztalékra) 2.000 ezer forinttal kell kiegészíteni ahhoz, hogy a kívánt osztalékot ki tudja fizetni a Bt. amint látjuk, az első evás év adózott eredménye pont ennyi. Viszont az előbb említett sorrendiség miatt azt kell vélelmeznünk, hogy ezt a kiegészítést a 2007-2009. évek eredménytartalékba helyezett eredményéből fizeti ki a társaság. Ezért a 2.000 ezer Ft osztalékrészt terheli személyi jövedelemadó, amelyet az SZJA-tv.(a kifizetés időpontjában hatályos) 66.§-ban előírtak szerint kell megállapítani.

Felmerül továbbá 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás is, az 1998. évi LXVI. törvény 3.§.(3) bekezdésében foglaltak szerint.

 

 

 

Ha többet szeretnél megtudni adózási kérdésekről, illetve szakmai segítségre van szükséged, akkor katt ide!

 

  

.... vagy nézd meg ezt!
evaebbok2011
 
 

Webáruház belépés

Regisztráció Jelszókérés


Archívum

Naptár
<< November / 2017 >>