Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


EVA - kikerülhető a kapcsolt vállalkozások miatti dupla adó

2010.04.08


Természetesen legális adókikerülésre gondolok.

 

Az EVA hatálya alá tartozók jól ismerik – és kellőképpen dühösek is emiatt – azt a szabályt, hogy a kapcsolt vállalkozás felé számlázott bevétel után dupla annyi evát kell fizetni (5.§.(2) bekezdés) , mint egyébként. Az EVA-törvény attól sem hatódik meg, ha az érintett vállalkozások kőkeményen az aktuális piaci árakat alkalmazzák, sőt, még hatósági árak alkalmazása estén is érvényes a kétszeres adó! (Tegyük hozzá, hogy az eva egy , „kedvezményes” adózási mód, a kisvállalkozások „támogatása” céljából...)

 

A törvény szerint kapcsolt vállalkozás:

 

  • az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik,

  • az adózó és az a személy, amely az adózóban – a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik,

  • az adózó és más személy, ha harmadik személy – a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik,

  • a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az előző pontokban meghatározott viszonyban áll, azzal, hogy

  • többségi irányítást biztosító befolyásnak minősül az is, ha valamely személy jogosult a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok többségének kinevezésére vagy leváltására,

  • a többségi irányítást biztosító befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni.

(A közeli hozzátartozó fogalmát a Ptk.685.§.b) pontja határozza meg: azaz közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha – és nevelt- gyermek, az örökbefogadó- , a mostoha- , és a nevelőszülő, a testvér.)

 

2010-től kezdődően e lista kiegészült a belföldi vállalkozó külföldi telephelyeivel, valamint e belföldi vállalkozó minden más kapcsolt vállalkozásával.

Továbbá akkor is egybe kell számítani a közeli hozzátartozók szavazati jogát, ha egyazon cégben nem tulajdonosok, cégeik között nincs kereszttulajdonlás.
A fentiek csak azokat a kapcsolt vállalkozásokat fogják érinteni, amelyek egymással üzleti kapcsolatba kerültek. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint ugyanis a kapcsolt vállalkozások között megkötött szerződések alapján a szerződéskötés dátumát követő 15 napon belül be kell jelenteni az APEH-nak a kapcsolt felek azonosító adatait (név, székhely, adószám). Ennek elmulasztása 500 000 Ft mulasztási bírsággal sújtható.
A vázoltak rendkívül hátrányosan érintik azokat az EVA alanyokat, amelyek eddig független vállalkozásoknak nyújtottak szolgáltatást, 2010-től azonban a megváltozott jogszabályi környezet miatt kapcsolt feleknek értékesítenek. Ilyenkor ugyanis az EVA alapját meg kell növelniük a kapcsolt vállalkozásoktól származó bevétellel, ha úgy tetszik, ezt a bevételt kétszeres mértékkel kell leadózni.

 

A kapcsolt vállalkozások közt számlázott összeget - akkor is ha valós és piaci értékű – kétszeresen kell az eva-alapba beleszámítani.

 

Annak azonban nincs törvényi akadálya, hogy az ügylet egy „rendes” - azaz nem az EVA hatálya alá tartozó - adózó közvetítésével jöjjön létre. Ha például egy szolgáltatást egy nem evás cég közvetíti a kapcsolt vállalkozások között, akkor az evás szolgáltató számára ez csak egyszeres eva-fizetést jelent.

 

A közvetített szolgáltatás fogalmát a Számviteli törvényben találjuk. Jellemzően az adóalany által, saját nevében vásárolt és harmadik személlyel (a megrendelővel és célszerűen írásban) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke a közvetített szolgáltatás. Azaz az adóalany vevője és egyben nyújtója is a szolgáltatásnak. Az általa vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben úgy közvetíti, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából pedig a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható.

 

A fenti trükk alkalmazásakor fontos figyelemmel lenni az alábbiakra.

 

Nem „alkalmas” közvetítőnek az a vállalkozás, amely az Áfa-törvény szerinti alanyi adómentességet választotta. Ne vállaljon közvetítést – sem evás cégnek, sem másnak - az a vállalkozás, amelynek nincs módja meggyőződni arról, hogy az általa közvetített szolgáltatás valós, nem fiktív ügylet.

Ekkor ugyanis a közvetítő számára fennáll annak veszélye, hogy nem valós (fiktív) számlát állít ki, ezért a befogadó nem számolhatja el költségként és - ha nem evás cég, akkor ez fontos következmény - az áfa-tartalmat sem vonhatja le. Ha a közvetítő számára bebizonyosodik, hogy az ügylet valós, akkor természetesen vállalhatja a közvetítést, de célszerű közvetítés költségeit (pl. adminisztráció) az árrésben figyelembe vennie, továbbá a szerződésben a garanciális kötelezettségeket kizárni, így az ügylet kockázata a közvetítő számára minimalizálható.

 

A szerződésben, annak minden pontjában nagyon gondosan kell eljárni, kerüljük a „ráutaló magatartással” kapcsolatos megoldásokat, csak a szerződés pontos, írásban rögzített formája állja meg a helyét egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során.

 

 

(Legközelebb arról lesz szó, hogy mi köze Sherlock Holmesnak a kamatadóhoz, és miként kerülhető ki ez az adó...)

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

2000 szentendre

(szabo mária, 2012.03.27 14:56)

kapcsolt váll

Re: 2000 szentendre

(Bét Era, 2012.12.15 11:45)