Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az adóhatóság pert vesztett a magyar „konzerves” céggel szemben - változik az Áfa-törvény

Mostanság rájár a rúd az adóhatóságra: hol egy volt munkatársuk rántja le a leplet a „CÉG” állítólagos korrupciós ügyeiről, hol pedig vesztesként kell távozniuk a bíróságról olyan ügyekben, amelyekben lényegében a jogalkotó a bűnös.

 Ez utóbbira példa - és az eport-cégek számára örvendetes - az Európai Bíróság ítélete, amely a NAV és egy végelszámolás alatt álló társaság közötti vitában ez utóbbi álláspontját fogadta el.
 A konzerv-nagykereskedelemmel foglalkozó BDV Hungary Trading Kft. - az Áfa-törvény fogalmai szerint - harmadik államokba, azaz az Európai Unión kívülre is szállított termékeket, és ezeket az ügyleteket az áfa-bevallásaiban akkor is adómentes exportértékesítésként tüntette fel, ha az Unió területéről való kiléptetésre a magyar Áfa-törvényben előírt 90 napos határidő leteltével került sor.
A hivatkozott határidő azért érdekes, mert ennek betartása a feltétele annak, hogy az adót a termék célállomás-országában a vevő fizesse meg.
A 90 napos határidő túllépése miatt a magyar adóhatóság revizorai adóhiányt állapítottak meg a vállalkozásnál, és adóbírságot, illetve késedelmi pótlékot szabtak ki rá.
A társaság azonban nem nyugodott ebbe bele, nem fogadták el az adóhatóság álláspontját.
Szerintük a kiszabott bírság aránytalan az elkövetett hibához képest, és ellentétes a hozzáadottérték-adóra vonatkozó uniós szabályokkal is, hiszen a kérdéses termékek később ténylegesen elhagyták az Unió területét.
A luxemburgi taláros testület is sokalta a szigort, és megállapította: a magyar nemzeti szabályozás túllép az adókikerülés és az adócsalás megelőzésére irányuló cél eléréséhez szükséges mértéken.
Az ennek szellemében hozott ítéletük szerint az export-értékesítéshez kapcsolódó uniós irányelvet úgy kell értelmezni, hogy "azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely szerint az exportértékesítés keretében az unión kívülre történő exportra szánt termékeknek az értékesítés időpontját követő három hónapos vagy 90 napos meghatározott időtartamon belül el kell hagyniuk az unió területét, amennyiben pusztán e határidő túllépése azzal a következménnyel jár, hogy véglegesen megfosztja az adóalanyt ezen értékesítés adómentességétől". 
 
Minden bizonnyal a jogalkotó is megérzett valamit a várható fiaskóból, mert az Áfa-törvény ominózus 98.§-a is változik, kiegészül egy új bekezdéssel 2014. január 1-jével.
Jövőre, ha az export-értékesítés adómentességének feltételei közül kizárólag csak az hiányzik, hogy a termék 90 napon belül elhagyja az országot, pontosabban a Közösség területét, de a szállítás 360 napon belül mégis megtörténik, úgy az értékesítést terhelő (és a 90 nap túllépése miatt megfizetett) adót a vállalkozás később levonhatja a fizetendő adójából.
Természetesen ehhez szükség van a szállítmányt a Közösség területéről kiléptető vámhatóság igazolására és az érintett számla módosítáásra is.
(A korábbi szabályok szerint a 90 nap túllépése jogvesztő határidő volt, az adóalany később nem élhetett az ügylethez kapcsolódóan az adómentességgel.) 
Az Európai Bíróság hivatkozott ítéletének fényében úgy tűnik, nem hiábavaló a cégeknek felvenniük a kesztyűt a drákói szigorral hozott adóhatósági határozatokkal, illetve az azokat megalapozó jogszabályokkal szemben.
Persze pesszimista vállalkozók – és mint tudjuk, búra hajló nép a magyar – mondhatják, könnyű a BDV-nek, hiszen már úgy is végelszámolás alatt állt...
Azért némi összefogás – főként az ilyesfajta ügyekben – nem ártana a vállalkozói szférában, még a végelszámolással nem fenyegetett cégek esetében sem - és ez újévi fogadalomnak sem utolsó!
 
.(Sinka Júlia) 
 
 
 

Webáruház belépés

Regisztráció Jelszókérés


Archívum

Naptár
<< November / 2017 >>