Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Adó, TB 2011: mit tartogat számunkra az új esztendő

 

 

A 2011. évi adószabályokban sok olyan változás van, ami kedvező a magánszemélyek vagy a cégek számára, mert több marad a kasszában. De lesznek olyanok is, akiknek nem vastagszik, sőt inkább vékonyodik a pénztárcájuk. Ezért ebben az évben is fontos szerep jut az adótervezésnek, az adó- és járulékfizetés optimalizálásának.




SZJA – egységes adókulcs


Jövőre valamennyi, az összevont adóalapba tartozó jövedelmünk (ilyenek a munkajövedelmek, a társas vállalkozások tagjainak személyes közreműködésükért fizetett díjazás ), továbbá a külön adózó ( tőkejövedelmek, ingatlan értékesítéséből származó jövedelem, stb.) után egységesen 16% adót fizetünk.


Az egyes jövedelmek esetében az adóalap azonban már korántsem olyan egységes, mint az adókulcs.


Míg a tőkejövedelmeknél a bruttó összegre vetítve kell kiszámítani az adóterhet, addig az összevont adóalapba tartozó jövedelmeknél az ún. szuperbruttó (azaz az adóalap-

kiegészítéssel megnövelt bruttó) az adó alapja.


A szuperbruttó 2011-ben változatlanul a bevétel 27 százalékkal növelt összege marad, így a munkajövedelmek 16 százalékos szja-ja valójában 20,32-ot fog jelenteni.


2012-re viszont a felére csökken az adóalap-kiegészítés (ekkor 18,16 százalékos levonást fog jelenteni az SZJA), míg 2013-ra megszűnik (vagyis igaziból akkor fizetünk majd ténylegesen 16 százalékos személyi jövedelemadót a bruttó fizetésünk után).


Adójóváírás


Az adójóváírást az ideinél kevesebb jövedelemig lehet majd igénybe venni 2011-ben: 1 százalékkal csökken a mértéke, illetve 3 ezer forinttal a maximális összege is.


Ez a számok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy a szuperbruttó 16 százaléka lehet majd az adójóváírás, maximum havi 12 100 forint, de csak havi 180 446 forint bruttóig (évi 2 millió 750 ezer szuperbruttóig).


Továbbra is megmarad at adójóváírás csökkentett mértékben való elszámolásának lehetősége: legfeljebb havi bruttó 259 843 forintos jövedelemig (ez szuperbruttóban évi 3 millió 960 ezer

forintot jelent).


Mivel az adójóváírás csökken, és a kisebb kereseteknél 2010-ben is csak 17 százalékos volt az adó az egykulcsos adóval csak a 290 ezer forint felett keresők borítékjában marad több pénz jövőre. E fölötti béreknél viszont minél nagyobb a kereset, annál jobban emelkedik a nettó jövedelem a 2010. évihez viszonyítva.


Nő a családi kedvezmény


Jövőre már ismét igaz lesz az a vicc, miszerint „akármilyen komisz az a kölyök, adókedvezménynek jó lesz”.


2011-ben ugyanis már az első és második gyermek után is jár adókedvezmény: havi bruttó 62 500 forinttal lehet csökkenteni gyerekenként az adóalapot. (Ez új vonása az e jogcímen igénybe vehető kedvezménynek, mivel nem az adóból levonható kedvezményről, hanem az adóalapot csökkentő tételről van szó.) Három és több gyermek esetén pedig már gyermekenként és havonta 206 250 forinttal lehet kevesebb az adóalap.


Ez az adóterhelés szempontjából azt jelenti, hogy 1-2 gyereknél havi 10 ezer, 3 és több gyermeknél havi 33 ezer forint adó takarítható meg gyermekenként.


Mivel ezeket a tételeket is szuperbruttósítani kell, a nettó jövedelem szempontjából kicsit más számokkal kell gondolkodnunk: gyerekenként havi 12 700 az adókedvezményről van szó az 1-2 gyerekeseknél, míg háromnál és a fölött pedig 41 910 forintról beszélünk.

A szülők továbbra is megoszthatják az adókedvezményt, ha egyikük fizetésével nem merül ki a kedvezmény, akkor a másiknál a maradékot figyelembe lehet venni.

Ha egy- egy gyermek már kinőtt a családi pótlékos körből (elmúlt 20 éves), a többiekre marad a

magasabb családi pótlék és magasabb adókedvezmény is.



A vállalkozók számára a családi adókedvezmény lehetőséget ad az adótervezésre, adóterheik optimalizálására!.


Ha a vállalkozó családi pótlékra jogosult, érdemes néhány számítást elvégezniük és annak alapján dönteniük jövedelme megosztásán: lehet, hogy adott esetben jobban jár, ha növeli az összevonás alá eső jövedelmét és igénybe veszi a családi kedvezményt, miközben csökkenti az osztalékjövedelmét. (Igaz, a számítások során arra is figyelemmel kell lennie, hogy az összevont jövedelem után egyéni TB-járulékot is kell fizetni.)


A családi kedvezményt minden családi pótlékra jogosult megkaphatja, akinek van összevont adóalapba tartozó jövedelme. Ebből az is következik, hogy vannak, akik akkor sem élhetnek a kedvezménnyel, ha vannak családi pótlékra jogosult gyermekeik, de csak befektetéseik vannak vagy csak osztalékjövedelmük, vagy ellenkezőleg, egyáltalán nincs jövedelmük.


Így például az evásoknál például nem lehet figyelembe venni a családi kedvezményt, mert ők a 30 százalék eva megfizetésével minden adóterhet „letudnak”, nincs összevonás alá eső jövedelmük.


Az ekhósoknál már kicsit bonyolultabb a helyzet. Ők ugyanis kötelesek legalább a minimálbér után normál módon adót fizetni – itt számolhatnak a családi adókedvezménnyel. Az ekhós jövedelmeiknél viszont nem, mert az már eleve kedvezményes közteher-viselési mód

A kis keresetűeknek pedig hiába van nagy családjuk, nem fogják tudni igénybe venni a maximális, törvény biztosította kedvezményt, hanem fizetendő adó híján annak csak töredékét.



Öngondoskodás és SZJA


Az önkéntes nyugdíjpénztári és nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ) befizetett összegek után továbbra is jár kedvezmény (hivatalosan ezt adóról történő rendelkezésnek nevezik, ugyanis ezt a kedvezményt most nem veheti fel pénzben az adózó, csak jóváírják azt neki a megtakarítási számláján).


A kedvezmény mértéke 201-hez képest 10 százalékkal csökken: a korábbi 30-ról, 20 százalékra. (Az év végi befizetéseknél még 30 százalék lehet a jóváírás.)


Az életbiztosításokra már 2010-ben sem jár adókedvezmény, és ez jövőre is így marad..




Nem pénzbeli juttatások

 

 


A „természetbeni juttatást” jövőre hivatalosan „egyes meghatározott juttatásoknak” nevezzük ..


Ide tartozik a sportszolgáltatás, a személyszállítás és a munkavállalóknak egységesen vagy szabályzat alapján történő juttatás.


Változás az e körbe tartozó juttatásoknál az, hogy ezentúl nem a munkáltatónak kell az adót fizetnie (54 vagy 25 százalékost), hanem a munkavállalónak, és csak 16 százalékos SZJA-t (19 százalékos adóalap-korrekcióval, vagyis ténylegesen 19,04 százalékot).


Az viszont 2011-ben is igaz, hogy a munkáltatónak továbbra is be kell fizetnie e juttatások után a 27 százalék TB-járulékot és a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást.


Fontos, hogy abban az esetben, ha azonban a juttatás értéke egyénenként nem állapítható meg, akkor továbbra is a kifizetőt terheli az adófizetési kötelezettség.


Tipikusan ide tartozó juttatási forma például a vendéglátás, a telefon magáncélú használata, a csoportos biztosítás, nem társasági adóalanyok esetében a reprezentáció - a hivatali, üzleti

utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás; a minimálbér 1%-át meg nem haladó értékű reklámcélú vagy egyéb üzleti ajándéknak nem minősülő juttatás; a minimálbér 10%-át meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás ún. csekély értékű ajándék maximum évi három alkalommal; és a

béren kívüli juttatás kedvezményes adózású értékhatárán felül adott juttatás.


 

Megmarad a béren kívüli juttatások rendszere (vagyis az egységesen cafeteria címszó alatt említett juttatások).


Az adómérték itt is 16 lesz (a juttatás 1,19-es adóalap-korrekcióval növelt értékére vetítve, vagyis az adómérték ténylegesen a juttatás 19,04 százaléka), de TB- járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli.


A béren kívüli juttatások változatlanul maximáltak, összegszerűen vagy a minimálbérhez viszonyítva.


Jelesül 2011-ben az alábbi korlátozásokkal kell a munkaadóknak szembe nézniük.


 

- Üdülési csekk (vagy vállalati üdülőben üdülési szolgáltatás) a havi minimálbér mértékéig, vagyis 78 000 forint/adóév/fő. Ezt a juttatást változatlanul kaphatja családtag is, a többit nem.

- Újdonság a Széchenyi Pihenőkártya, amelyre évi 300 ezer forintot utalhat a munkáltató a dolgozónak.

- Étkezési utalvány (a külön hideg és meleg megszűnt) 18 000 forint/hó.

- A munkáltató a dolgozó önkéntes nyugdíjpénztárába maximum a minimálbér 50 százalékának, az önkéntes egészségpénztárába pedig a minimálbér 30 százalékának megfelelő összeget fizethet havonta.

- Internetre 5000 forintot adhat havonta.

- A helyi bérletet pedig teljes egészében fizetheti, amennyibe kerül (a távolsági utazási bérletet pedig adómentesen térítheti).

- Iskolakezdési támogatást egyszer adhat, tanévkezdés táján, gyerekenként a minimálbér 30 százalékáig, és a dolgozók iskolarendszerű képzéseit pedig a minimálbér 2,5-szeresével támogathatja





Az adóköteleezttség teljesítésének egyszerűsítését célzó intézkedések

Adónyilatkozat


2011ben egyszerűsödhet az adózás azok számára, akik kizárólag egy munkáltatótól kapnak összevont adóalapba tartozó jövedelmet, és a levont és ténylegesen fizetendő adó közötti különbség kevesebb mint ezer forint.


Ők adónyilatkozattal is eleget tehetnek majd 2012 elején a bevallási kötelezettségüknek..

Az adónyilatkozattal nem élhetnek, akiknek tételes költségelszámolásuk, önkéntes nyugdíjpénztári vagy NYESZ megtakarításuk van. Viszont - például - az alkalmankénti 100 ezer forintot meg nem haladó bevétel nem kizáró ok. A részletekről többet majd a későbbiekben tudunk meg..



Egyéb, 16%-os kulccsal adózó jövedelmek



A minimálbér 25%-a felett juttatott üzleti ajándék összevont adóalapba tartozó jövedelemként, szuperbruttósítva, 16 százalékkal adózik.


Ha a munkáltató kölcsönt vagy fizetési előleget ad dolgozójának, akkor ezzel az alkalmazott az SZJA-törvény értelmezésében jövedelemre tesz szert (a meg nem fizetett kamatok formájában), ami után a munkáltatónak adóznia kell.


Ez azt jelenti, hogy az 1,19-es szorzóval megállapított adóalap (vagyis a fel nem számított kamat) után 16% adó és az adóalap-kiegészítés nélküli adóalap után 27% egészségügyi hozzájárulás terheli.


Egységesen 16 százalékos lesz (eddigi 10-20-25 százalék helyett) a tőkejövedelmek (kamat, osztalék, árfolyamnyereség, ingatlanátruházás) adóterhe is 2011-től..


Hatályon kívül helyezték az ingatlan bérbeadására vonatkozóan meghatározott különadózási szabályokat. Így ha a magánszemély nem egyéni vállalkozóként adja ki az ingatlanát, akkor a jövedelme az összevont adóalap részeként - korábban ez választási lehetőségként jelent meg az adótörvényben - szintén 16 százalékkal adózik. A jövedelem megállapításához bevételi és költségnyilvántartást kell vezetni és az amortizációt is el lehet számolni.


Társadalombiztosítási járulék és egészségügyi hozzájárulás


2011-től az egyéni nyugdíjjárulék mértéke 0,5 százalékkal nő, azaz 9,5 százalékról 10 százalékra változott.


Az egyéni nyugdíjjárulékalap-fizetés felső határa ugyanis 7 665 000 Ft (azaz napi 21 000 Ft).


Nem változik az egyéni egészségbiztosítási járulék (7,5 százalék) és a munkáltatói társadalombiztosítási járulék (27 százalék) mértéke sem, és végül még sem vezettek be felső határt a munkáltatói társadalombiztosítási járuléknál.


Az egészségügyi szolgáltatás járulék mértéke viszont emelkedik, havi 4500-ról 5100 forintra.


Ezt az összeget továbbra is azoknak kell fizetniük, akiknek nincs biztosítási jogviszonyuk.


Ezzel kapcsolatban fontos tudni, hogy aki munka-, vagy megbízási jogviszonyban áll, vállalkozó, az biztosított. Biztosítottak továbbá ún. alanyi jogon - például - a kiskorúak, nappali tagozatos tanulók is, valamint a súlyosan sérült emberek. Ellenben az, aki fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, ennek időtartama alatt nem minősül biztosítottnak, ezért fizetnie kell a járulékot. Fizetniük kell továbbá a havi 5.100 forintot a nyugdíjas vállalkozóknak is.



Minimálbér kontra bérminimum


A járulékok alapja 2011-től - a kellően népszerűtlen elvárt jövedelem helyett - a ténylegesen kifizetett jövedelem, de legalább a tárgyhavi minimálbér (78 000Ft).


Jövőre megszűnik a minimálbér kétszeresére vonatkozó járulékfizetési kötelezettség és - ahogy fentebb utaltam rá - a főállású vállalkozókra 2010-re behozott tevékenységre jellemző kereset szerinti járulékfizetési szabály.


A vállalkozóknak a ténylegesen felvett személyes közreműködési díj vagy kivét alapján kell a járulékot fizetniük, de a minimális járulékalap nem lehet kevesebb, mint az egyszeres minimálbér, illetve a középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén a garantált bérminimum (ez utóbbi 2011-től 94 000 forint).


Azaz ebből következően - egyes szakértők szerint - legalább 94 ezer után kell járulékot fizetnie az érettségizett vállalkozónak, mivel ez már középfokú végzettség és ennek birtokában nehéz megindokolni az alacsonyabb minimálbér alkalmazását Véleményem szerint a törvény a középfokú végzettséget igénylő tevékenységek esetében írja elő kötelező jelleggel a bérminimum alkalmazását.


Felmerülhet a kérdés, hogy mely vállalkozói tevékenységek esetében igény a középfokú végzettség – tehát nem az a lényeg, hogy milyen végzettsége van az illetőnek, hanem az, hogy mire van szükség a tevékenységéhez - , és melyek esetében nem. Azaz vajon szükséges-e szakképesítés az adott tevékenység ellátásához vagy sem.


Ezt annál is inkább nehéz eldönteni, mivel lett légyen maga a tevékenység bármilyen egyszerű is, a vállalkozói lét igényel bizonyos szervezési és irányítási készséget, adminisztrációs és egyéb ismereteket és ezek minden bizonnyal túllépik az alapfok kereteit. Az adóhatóság minden bizonnyal a bérminimum mellett száll majd síkra.


A vállalkozói tevékenységek járulékfizetési szempontból való jogszabályi besorolásának hiányában én érzek itt egy cseppnyi joghézagot...



Vállalkozásokat érintő adók

Társasági adó


A társasági adó mértéke már 2009 második felétől mérséklődött, 19-ről 10 százalékra, megkötés csak annyi maradt, hogy ez csak az 500 millió forintnál kevesebb nyereséget termelő cégekre vonatkozhat.


Már a 2010. december 20-i határidőre is csak a 100 millió forintnál magasabb nettó árbevételt elszámoló adózókat kötelezték a társasági adóelőleg feltöltésére (korábban ezt 50 milliós árbevétel alatt kellett megtenni).


2011-ben és 2012-re egész évre marad a 10 százalékos kedvezményes társasági adó 500 milliós pozitív adóalap alatt, 2013-tól viszont már a legnagyobbak is élvezhetik a kedvezményt, mert akkor már nem lesz nyereségkorlát.


Az adózás előtti eredmény továbbra is csökkenthető a közhasznú szervezeteknek nyújtott támogatásokkal, köztük már 2010-től a Magyar Kármentő Alapnak fizetett összegekkel is.


2011-ben a látvány- csapatsportot (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, jégkorong, vízilabda) is adókedvezmény mellett lehet majd támogatni, feltéve, hogy ezt az Európai Bizottság is jóváhagyja.



Helyi iparűzési adó

 

A helyi adókról szóló törvény módosítása pontosította, hogy mikor minősül az építőipari tevékenység ideiglenes, illetve állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenységnek, és

hogy az építőipari vállalkozók milyen módszereket alkalmazhatnak arra, hogyan osszák meg adóalapjukat az egyes települések között, ahol dolgoztak.


A távközléssel foglalkozó társaságoknál változik a telephely fogalma: a jövőben a fogyasztók számlázási címe számít majd iparűzési adó szempontjából telephelynek.


Vagyis ezeknél a cégeknél 2011-től a fogyasztók számlázási címe szerint településenként befolyó árbevétel alapján kell majd iparűzési adót fizetniük!


Ez az ágazat vállalkozásai számára jelentős többletadminisztrációt okoz. Különösen azon előírásnak köszönhetően, hogy hogy január 15-ig minden olyan önkormányzathoz be kell jelentkezniük, ahol ügyfelük van. (Az adóbevallást és befizetést is eddig kell elintézniük.)


Építményadó


Emelkedett az építményadó maximálisan kivethető mértéke 900-ról 1100 forintra négyzetméterenként, illetve 3 százalékról 3,6 százalékra.


Azt, hogy ezt hol alkalmazzák és milyen mértékig, az az érintett önkormányzatok döntésétől függ. .


Jövőre építményadót zárt végű lízingnél már a lízingbe vevőre is kivethetnek, ha őt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.


Innovációs járulék


Fontos változás, hogy a jövőben kizárólag a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő és a nonprofit kutatóhelytől megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás után lehet adókedvezményt elszámolni az innovációs járulék terhére.


Környezetvédelmi termékdíj


A környezetvédelmi termékdíj törvény módosítását ugyan 2011. január elsejétől tervezték, de végül nem nyújtották be a tervezetet (még) , így ez csak későbbre várható.


Az azonban már sejteni lehet, hogy várható a termékdíjak minimális csökkenése, valamint hogy „cserébe” megszűnik (az eddig a koordináló szervezeteknek fizetett hasznosítási díj fejében

megengedett) termékdíj-mentesség.


Ez a változás érintené a legérzékenyebben a cégeket, hiszen a hasznosítási díj ma jóval alacsonyabb, mint a teljes összegű termékdíj. Ezzel együtt a koordináló szervezetek megszűnnének, és a begyűjtést és hasznosítást átvenné az Országos Hulladékgazdálkodási Zrt. (ami állami szerv).


Jövedéki adó


A 2,8 térfogatszázaléknál kevesebb alkoholt tartalmazó (ízesített) sörök esetében a jövedéki adó alkoholfokonként és hektoliterenként 1400 forint.


2010-ben az uniós irányelv előírásainak is megfelelő adómértékre emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója. Cigarettára eddig ezer darabonként 6450 forintot és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százalékát kitevő, de legalább 10 380 forint/ezer darab jövedéki adót kellett fizetni.


Ellenben az adó mértéke 2011-től ezer darabonként 9750 forint és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka, de legalább 18 080 forint/ezer darab lesz. A költségvetési bevételek védelmében a jövedékiadó-emelés előtti adójegy-készletezési lehetőséget korlátozták.




Egyéb fontos változás



2011. január 1-jétől az állami adóhatósági és vámhatósági feladatokat egy újonnan létrehozott kormányhivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) fogja ellátni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség megszűnik, és a NAV lesz általános jogutódjuk.


 
 

Webáruház belépés

Regisztráció Jelszókérés


Archívum

Naptár
<< November / 2017 >>